A brit jegybank - az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság központi bankja - tizennégy kamatemelést hajtott végre. 2021 decemberében, 0,10 százalékos mélységi kamatrekordról indulva elkezdte szigorítási ciklusát az inflációs nyomás enyhítése érdekébe, ennek következtében elért 5,25 százalékos alapkamatot, ami 16 évi csúcs.
A kamatemelési sorozat kezdete óta a mostani kamatdöntő ülés volt, amelyen a monetáris tanács nem módosította a jegybanki kamatszintet. A Bank of England csütörtöki beszámolója szerint a kilenctagú testület megosztott volt: nyolcan kamattartásra szavaztak, egy tanácstag 0,25 százalékpontos kamatcsökkentésre voksolt.
A jegybank kormányzója a kamattartásról szóló döntés csütörtöki bejelentése utáni sajtótájékoztatóján biztatónak nevezte a legújabb inflációs adatokat. Hozzátette ugyanakkor: a pénzügypolitikai döntéshozóknak meg kell győződniük arról, hogy az éves inflációs ütem visszatér a jegybank 2 százalékos szintjére, „és ott is marad”. Andrew Bailey szerint még nem jött el a kamatcsökkentés ideje, de a folyamatok a megfelelő irányban haladnak.
A brit statisztikai hivatal (ONS) éppen a kamatdöntés csütörtöki ismertetése előtti napon jelentette be, hogy a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak februárban, mint egy évvel korábban. Januárban 4 százalékos tizenkét havi inflációt mértek Nagy-Britanniában. A februári 3,4 százalékos éves ütem több mint két és fél évi mélypont.
A tizenkét havi brit infláció 2022 szeptembere és 2023 márciusa között ugyanakkor minden hónapban meghaladta a tíz százalékot, és 2022 októberében tetőzött 11,1 százalékon. Ez 1981 októbere óta a legmagasabb éves ütem volt.
Londoni elemzői várakozások szerint azonban az infláció a továbbiakban még meredekebb ütemben csökken, és ez már a kamatpolitika enyhítésére késztetheti a brit jegybankot.
