„A települések számára kedvező hír, hogy a 2014-2020-as uniós ciklusban számos okosváros-projektre lehet pályázni. A kevésbé jó hír viszont, hogy ezeknek a forrásoknak sok esetben kötött a konstrukciójuk, és a megvalósítást követően az üzemeltetést, fenntartást már nem foglalják magukban.

A legelőnyösebb az lenne, ha már a pályázatok kiírásánál figyelembe vennék ezeket a szempontokat. A településeknek mindenesetre érdemes már a kezdetektől fogva infokommunikációs megoldásszállítókkal is konzultálniuk, hiszen a napjainkban elérhető ICT-technológia rugalmas, bérelhető, később bővíthető megoldásokat biztosít. Ezek pedig alapvető szempontok az intelligens rendszerek kiépítésénél és üzemeltetésénél is" – összegezte Marton László, az Invitel nagyvállalati és kormányzati igazgatója.

ICT-tippek a fejlesztésekhez

Legyen okos a stratégia

Az intelligens város mindenkinek mást jelent, ami így helyes, a fejlesztések viszont akkor lesznek igazán eredményesek, ha minél több ember igényeit kiszolgálják, és az előnyöket a mindennapokban is érzékelik az ott lakók. Lehet ez az előny a gyorsabb önkormányzati ügyintézés, a jobban szervezett forgalomirányítás, az energiatakarékosabb közvilágítás vagy a nagyobb közbiztonság is. Előzetesen fel kell mérni a település földrajzi, gazdasági, társadalmi környezetét, és ki kell dolgozni az adott város, község vagy falu smart stratégiáját – figyelembe véve, hogy mi a legfontosabb számukra, hová szeretnének eljutni.

Marton László szerint az önkormányzatoknak érdemes olyan munkaköröket kialakítaniuk, amelyek célja az élhetőbb okostelepülés megteremtése. A másik oldalon viszont külső tanácsadók, ICT-szakértők bevonása is ajánlott, akik kívülről érkezve jobban ráláthatnak a hiányosságokra, valamint technológiai megoldásokat javasolhatnak és akár közösen finanszírozott fejlesztésekben is részt vehetnek.

Az infrastrukturális alapokon legyen a hangsúly

A hibás tervezésű beruházásra példa, ha egy település a közbiztonság javítása érdekében előbb megvásárol egy kamerarendszert, majd csak utána méri fel, hogy hová érdemes az eszközöket szerelni, illetve hogyan is történik a jelek küldése. Könnyen előfordulhat, hogy a későbbi fejlesztéseket, a szükséges sávszélesség drasztikus növekedését már nem bírja el a beruházás.

„Éppen ezért mindenképp megfordítanám az irányt: olyan rendszerek kiépítésében érdemes gondolkodni, amelyek az infrastrukturális alapokat teremtik meg. Idetartozik az optikai gerinchálózat kiépítése és a vezeték nélküli kapcsolat biztosítása is. Olyan hálózatokra van szükség, amelyekre később könnyen 'ráakaszthatóak' a további projektek" – emelte ki a szakember.

Ne másoljuk a külföldi példákat

Tokió vagy Stockholm a világ legokosabb városai közé tartoznak, de ez még nem jelenti azt, hogy kizárólag az a jó irány, amelyet ők követnek. „Ahány város, annyiféle 'smart city' jöhet létre, hiszen mindenhol más jelenti a legfőbb problémákat és a meglévő feltételeket. A skandinávoknál például az intelligens fejlesztéseknél is a zöld IT és a környezettudatosság van az előtérben. Amellett, hogy ezek egy fenntartható világban természetesen kiemelt szempontok, mégis lehet, hogy egy hazai kistelepülésnek más területen érdemes először az okostechnológiát beépítenie a hétköznapokba" – fejtette ki az Invitel nagyvállalati és kormányzati igazgatója.