Egyre nyereségesebb a hazai bankszektor

„A hazai bankszektor köszöni szépen, jól van, vége a hét szűk esztendőnek” – állapította meg Palkó István, a Portfolio internetes újság vezető elemzője a Trend FM, A Nap vendége műsorában. A tavalyi nyereséges év után úgy tűnik, hogy idén is rendkívül profittal zárnak a pénzintézetek. Már az idei első félévben 456 milliárd forintos profitot sikerült produkálniuk, ugyanakkor Palkó István szerint az egy átmeneti jelenség, hogy ilyen magas, 15 százalékos a megtérülési mutatója a szektornak. Ez valójában 6-8 százalék lehet rövidtávon, ha a különböző egyszeri tételektől megtisztítjuk ezt az eredményt – mondta a szakértő. „Az egyik legjelentősebb ilyen tétel a céltartalékok visszaírása, ami többszáz milliárd forint. Ez a korábbi, rossz hitelekre félretett pénz most nyereségként jelentkezik a bankoknál, mert egyre inkább javulnak a hitelportfoliók” – magyarázta a helyzetet Palkó István.

A pontos árbevétel- és profitszámokat nehéz jelenleg nyomon követni a hazai pénzintézeteknél, mert a bankok egy része a magyar számviteli rendszerről most állt át a nemzetközi számviteli sztenderdekre. Sok pénzintézetnél egyszerre vannak jelen a magyar- és a nemzetközi mutatók.

Ami bizonyos, hogy a tavalyi évhez képest idén már nem lesz jelen a Visa kártyatársaság eladásából származó bevétel a banki nyereségekben. Számos, magyarországi bank tulajdonos volt a Visa társaságban, ez pedig jót tett a 2016-os üzleti évnek. Palkó István szerint az alacsony kamatkörnyezet továbbra is nyomasztja a bankok kamatmarzsát. Sőt, a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi lépéseivel ez még szűkebb lesz várhatóan. A működési költségek stagnálhatnak, vagy enyhén növekedhetnek. Bár a banki különadó csökkent, azért évi 60 milliárd forintos összértékben még mindig terheli a magyarországi pénzintézetek eredményét.

Jól muzsikál a biztosítási szektor is

A Portfolio vezető elemzője szerint a biztosítások szerepe a magyar megtakarításokban kissé csökkent. A biztosítási díjbevételek így is 5,6 százalékkal nőttek éves szinten az első félévben. A vagyonjellegű biztosítások kétszámjegyű növekedést produkáltak, 10 százalék felettit. Míg az életbiztosítások mindössze 1,5 százalékot emelkedtek. Viszont az életbiztosításoknál is van egyfajta kettősség. A rendszeres életbiztosítások nagyon jól teljesítenek, magasabb a szektor díjbevétel-növekedése, mint a szektor átlagában, 6 százalék felett van. Jelentős mértékben visszaestek ugyanakkor az egyszeri díjas életbiztosítások. Palkó István szerint ugyanakkor ez ideiglenes jelenség lehet, mert ez nagyban függ attól, hogyha egy banknak van egy biztosítója, az milyen kampányt folytat egy-egy negyedév, vagy félév során. A Portfolio vezető elemzője úgy látja, hogy a biztosítási piacon is elindult egy konszolidáció. Most inkább az a jellemző, hogy kisebb biztosítók olvadnak be nagyobb cégekbe.

Mennyire hat a gazdasági növekedés a bankok eredményeire

A pénzügyi körülmények most mostohák a bankok számára az alacsony kamatkörnyezet miatt, de a volumen kedvező a gazdasági növekedése miatt. Palkó István szerint a 4 százalék körüli idei gazdasági növekedés egyrészt a volumenben, másrészt a hitelezésben mutatkozik meg a magyar bankoknál. „Az elmúlt 1 évben a magyar bankok hitelállománya egyértelműen növekszik. A vállalati hitelezés éves szinten több mint 6 százalékkal bővült. A lakosság esetén ez 1-2 százalék között mozog, ugyanakkor némileg torzítja ezt a dolgot, hogy a hazai bankok elkezdték a nem teljesítő hitelállományuk értékesítését, ez pedig csökkenti a teljes hitelállományt. A jól teljesítő hitelállomány viszont folyamatosan növekszik. A háztartások nettő hitelfelvevőkké váltak” – vázolta a hitelpiaci mozgásokat Palkó István. A Portfolio vezető elemzője szerint a növekedés szintje ugyanakkor még nem egészséges szintű, mert nem éri el azt a 6-8 százalékot, mint, amit a Nemzeti Bank egy tanulmányában meghatározott, a 2-3 százalékos gazdasági növekedés mellett. Egyelőre a lakáshitel állomány is csak tizedszázalékokkal nő. Bár, azért egyre erőteljesebb a jelzálog- és a fogyasztói hitelnövekedés.

Palkós István úgy látja, hogy idén 550-600 milliárd forintnyi lakáshitel kihelyezés valósulhat meg. Összességében meg lehet a 700 milliárd forintnyi új hitel, a szabad felhasználású jelzáloghitelekkel együtt. Ez már egy egészségesnek mondható szint, de azért még mindig nagy a hiteltörlesztések volumene. Ennek Palkó István szerint pozitív olvasata is van, mert az egyre növekvő jövedelmek miatt egyre jobban tud a lakosság előtörleszteni is.

Már nemcsak az állami támogatás löki az ingatlanhiteleket

Palkó István, a Portfolio vezető elemzője szerint az állami támogatás a második, harmadik helyen áll, ami a jelzáloghitel-piac növekedési faktorát illeti. A szakértő szerint a válságban elhalasztott fogyasztás dominál most. Főleg a 2011 és 2013 között kiesett lakáskereslet tör most utat magának a piacon. A lakáshitelezés motorja egyértelműen az újlakások építése. Idén 15-20 ezer új lakást adhatnak majd át. Palkó István szerint nem szabad azonban elfeledkezni a lakásfelújításokról sem, amelyek szintén mozgatják a lakáshitel-piacot, nem beszélve a használtlakások adás-vételeiről.

A szakértő szerint két kockázat van jelenleg a lakáspiacon. Az egyik a kivitelezési költségek növekedése, a másik a munkaerőhiány. Palkó István azt mondta, személyes környezetében is tud olyan fejlesztésről, ahol már a lakásokat is meghirdették, mégis elmaradt az építkezés, mert nem volt hozzá elegendő munkaerő.

Az Áfa-törvény változatlansága is hathat a lakáspiacra, mert ha nem változtatnak a jelenlegi jogszabályokon, akkor 2020 után egységesen, újra 27 százalékra emelkedik az építőipart terhelő forgalmi adó, a jelenlegi 5 százalékról. Palkó István ugyanakkor arra számít, hogy az Áfával nem lesz probléma, mert a kormány elkötelezett a lakáspiac támogatása mellett.

A kockázat ára

A bankok kisebb kockázatot vállalnak, mint a 2008-as válság előtt. Ebben pedig kiemelkedő szerepe van a jegybanknak, mert a 2015-ben bevezetett adósságfék szabályok nem teszik lehetővé, hogy az emberek nagyobb törlesztő részletet vállaljanak, mint a jövedelmük 50 százaléka. Palkó István szerint a Magyar Nemzeti Bank 2 éve érvényben lévő új hitelezési szabályai mellett a lakosság önmérsékletet is tanúsít a hitelfelvételben. Most a lakosság a kinézett ingatlan értékének maximum 60 százalékára vesz fel lakáshitelt. „Az emberek tanultak, sokkal konzervatívabban állnak hozzá az ilyen ügyletekhez, mint 10-12 évvel korábban” – magyarázta a Portfolio vezető elemzője.

Palkó István szerint a lakosságnak effektíve nincs már devizahitele, de a korábbi devizakölcsönök forintosításának terheit még érzik. Megszűnt ugyan az árfolyamkockázat, de valamilyen szinten beégett a kölcsönökbe a múltbeli forintárfolyam-gyengülés.

Az alapkamat hatása a banki szektorra

Az utóbbi 3-4 évben, különösen betéti oldalról jelentett rosszat a kereskedelmi bankok számára az alacsony kamatkörnyezet, mégpedig úgy, hogy hozzászegezte az MNB a kamatokat a 0 százalékos szinthez. Palkó István úgy látja, hogy a pénzintézetek az úgynevezett bankközi kamatokon, vagyis, amikor egymásnak adnak kölcsön, nem tudnak jelenleg keresni. A szakértő azt mondta, hogy ezt a negatív kamathatást a bankok csak nagyobb hitelezési volumennel tudják ellensúlyozni, ami a tavalyi és az idei gazdasági növekedés következtében egyelőre működőképes stratégia.

Az, hogy a jegybank drasztikusan csökkentette a 3 hónapos jegybanki eszköz mértékét, és közben mínusz 0,15 százalékkal bünteti az itt elhelyezett kereskedelmi banki betéteket, egyértelműen az állampapírpiac felé tolta a bankok likviditását. Az kérdéses, hogy ennek milyen előnyei vannak a reálgazdaság számára.

Palkó István szerint sokszor nem érdekli az a vállalatokat, hogy 3 százalék vagy 1 százalék kamattal törlesztik-e a hiteleiket, sokkal fontosabb számukra az, hogy kiszámítható legyen a gazdaságpolitika. Ez azért felemás, és itt nagyobb problémák vannak, mint a kamatszintekkel.

Hány bankra lenne szükség Magyarországon

Az elmúlt időszakban a GE Capital, a Bayerische Landesbank és az AXA Bank is kivonult Magyarországról. A nagy nyugat-európai bankok manapság nem terjeszkednek a kelet-közép-európai régióban. Magyarországra a kockázati tőkések is kevésbé jöttek be – állította a szakértő. Ez alól kivételt az MKB Bank jelent, amely egy magántőkealap kezébe került. Palkó István szerint egyelőre nincs jele tömeges összeolvadásnak.

A legnagyobb változás a takarékszövetkezeteknél van. A korábbi évek, több mint 100 ilyen jellegű pénzintézetéből az idei év végére, mindössze 12 maradhat. Egyre inkább úgy működik ez a szektor, mint egy nagybank.

„Megközelítőleg 1500 fiókkal rendelkeznek jelenleg a takarékszövetkezetek, Körülbelül annyival, mint az összes többi bank együttvéve, ugyanakkor a piaci részesedésük még a legjobb szegmensükben, a betéteknél is mindössze 20 százalék” – értékelt Palkó István. Szerinte a takarékszövetkezeteknek a fiókszámot jelentősen csökkenteni kell, ha hatékonyságnövelést szeretnének elérni. A legrosszabb költségmutatókkal rendelkeznek a kiterjedt fiókhálózat miatt.

Digitális fejlődés a bankszektorban

Az úgynevezett fintech megoldások kerülhetnek előtérbe a közeljövőben. Az úgynevezett okosmegoldásokkal előrukkoló internetes fizetési szolgáltatók megjelenését kifejezetten támogatja az Európai Unió. A szakértő szerint ennek egyik mérföldköve lesz a 2018. január 1-től életbe lépő PSD2 direktíva, ami gyakorlatilag engedi a fintech cégeket és külső szereplőket, hogy hozzáférjenek bankok ügyfélállományához és különböző infrastruktúrájához. „Itt azért tényleges veszélyt érzékelhetnek a bankok. Ugyanakkor nagyon sok még ezen a területen a kísérlet, és nem biztos, hogy beválik” – mondta Palkó István. Jelenleg Magyarországon 2 banknál lehet fizikai jelenlét nélkül számlát nyitni, és hamarosan még egy pénzintézet azt lehetővé teszi, hogy papír nélkül lehet majd számlát nyitni. A Portfolio vezető elemzője úgy látja, hogy a Z-generáció tagjai vethetnek véget a hagyományos bankok korszakának, de ez bizonyosan több mint 10 év.

A műsor és a cikk a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával készült.