A mostani török helyzet és devizaválság az 1997-es ázsiai válság kezdetére emlékeztet- mondta el az ING vezető elemzője, Virovácz Péter a Trend FM reggeli műsorában. Ugyanakkor egy nagy különbség mégis csak van: akkor a thai fizetőeszköz beszakadása miatt óriási államadósságot generáltak az országok, most pedig Törökország GDP arányos államadóssága mindössze 30 százalék körüli. Ezzel szemben a vállalati szféra hitelállománya a 60 százalékot közelíti GDP arányosan, a külső adósság java része a cégek számlájára írható.

Ezen a ponton pedig felmerül egy technikai probléma: Törökország nem csak az Egyesült Államokkal szembeni ellenérzés miatt nem igényel IMF segítséget, hanem az is problémát jelent, hogy a Nemzetközi Valutaalap az államadósság, és nem a vállalati hitelek finanszírozásában tudna elsősorban részt venni. Virovácz Péter szerint elképzelhető, hogy az IMF akkor sem tudna segíteni Törökországnak, ha az mégis igényelné a szervezet közbelépését.

Ősszel dől el a török vállalati szektor sorsa, és a hitelezők kiléte is

Az ING elemzője szerint október környékén kerülhet tiszta víz a pohárba, ugyanis nagyon sok, devizában denominált török vállalati kötvény jár le akkor, aminek a refinanszírozását vagy megoldja valahogy Törökország, vagy komoly vállalati bedőlések jöhetnek. Jelenleg a nem teljesítő hitelek aránya 2-3 százalék körül mozog, elemzők szerint egy éven belül 25 százalékra mehet fel ez a mutató. A piac tehát finoman szólva sem optimista a lejáró hitelek finanszírozását illetően.

 

 

Az IMF és az Egyesült Államok kilőve, csak Keletről jöhet a pénzügyi mentőcsomag- folytatta Virovácz Péter. Az elemző szerint Katar, Kína és Oroszország állhat be Törökország mögé, bár az oroszok egyelőre csak a retorika szintjén közelednek Recep Tayyip Erdoganhoz. A török elnök vehemens Nyugat ellenes retorikájába egyébként sem férne bele az amerikai segítség, más lehet viszont a helyzet Németországgal. A két ország kapcsolatát például a 2016-ban kötött menekültügyi megállapodás is garantálja, a szeptemberi Merkel-Erdogan találkozón pedig készpénznek vehető, hogy a török devizaválság, és Németország esetleges segítő jobbja is szóba kerülhet.

A beszélgetésben még szó volt arról is, hogy hogyan viszonyul a lakosság a líra leértékelődéséhez, és Erdogan folyamatos harci retorikájához. Emellett a 323-325-ös sávban ragadt forintról is beszélt az ING vezető elemzője, kiemelve, hogy a cégek stratégia váltásához is vezethet a korábbi években megszokottnál jóval gyengébb deviza.

A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg. A riporter Nagy Károly.