Recep Tayyip Erdogan török elnök a hétvégén országa elleni politikai összeesküvésnek bélyegezte a líra árfolyamesését, és hozzátette, hogy az Egyesült Államok nem jár jól, ha nyomást gyakorol Törökországra. A két ország viszonyát ezekben a napokban elsősorban a két éve bebörtönzött, Törökországban élő, észak-karolinai származású protestáns lelkipásztor ügye terheli.

Az amerikaiak Andrew Brunson szabadon bocsátását követelik, ugyanakkor a törökök egyelőre nem hajlandóak engedni a kérdésben, mondván Brunson aktívan részt vett a török elnök megbuktatását célzó Gülen-féle puccskísérletben. Erdogan az amerikai nyomásgyakorlásra így reagált: „Szégyelljétek magatokat, szégyelljétek magatokat! Képesek vagytok feláldozni a NATO-n belüli stratégiai partnereteket egy lelkészért.” A török elnök harcias retorikáját tovább fokozta, hogy Donald Trump amerikai elnök pénteken Twitter-bejegyzésében közölte, hogy a duplájukra emelik a török alumínium-és az acélárukra vonatkozó vámokat is.

Bár a politikai üzengetések kerültek túlsúlyba az elmúlt napokban, a török központi bank jelentős likviditást szabadított fel a kereskedelmi bankok számára, 10 milliárd török lírát, 6 milliárd dollárt és 3 milliárd dollárnak megfelelő aranyat öntve a pénzpiacokra. A Stratégiai Védelmi Kutató Központ munkatársa szerint ugyanakkor ez csak átmeneti líraerősödést jelenhet, hosszú távon csak a kamatemelés és átfogó gazdasági reformok állíthatják meg a zuhanást. A hírek szerint egyébként már készített is egy akciótervet a pénzügyminisztérium a befektetők megnyugtatására és a líra erősítésére, bár a tárcavezető több részletet nem árult el erről.

A Stratégiai Védelmi Kutató központ munkatársát, Egeresi Zoltánt Imre Lőrinc kérdezte a törökországi devizaválságról, és az elmérgesedő török-amerikai viszonyról.