Az erősödő hazai inflációs ütem miatt miért döntött úgy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, hogy erőteljesebbet lép a szigorítás irányába. 100 bázisponttal emeltek minden kamatszinten. Az alapkamat például 5,4 százalékra emelkedett, de nemcsak ezt emelték meg. Közben egy új adóreformot javasolt a jegybank elnöke, ami alapvetően a környezetvédelmet és a digitális átállást támogatná. Matolcsy György jelezte azt is, hogy a hazai inflációt csak akkor tudják megfékezni, hogyha a kormány partner, hogy újra 3 százalék közelébe csökkenjen az államháztartási hiány, illetve, hogy mérséklődjön a folyófizetési mérleghiány.
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke már arról beszélt, hogy a gazdasági növekedés a jelenlegi információk szerint jó eséllyel a 2,5-4,5 százalékos sáv felső felében lehet idén. Azt sem tagadta, hogy márciusban tovább gyorsult az infláció, amely 8,5 százalékos volt. Az éves fogyasztói árindex emelkedés mértékének felét az üzemanyag és az élelmiszerek drágulása okozta.
Áprilisban is erős, 9 százalék feletti inflációt vár a Magyar Nemzeti Bank. Az éves átlagos infláció közelítheti a 9,5 százalékot. Nemcsak az orosz-ukrán háború kínálati hatásai emelhetik a fogyasztói árindexet, ez önmagában 2-3 százalékos inflációt jelent, hanem az is nagy hatással bír majd, hogy maradnak-e és meddig a kormányzati árstopok. A másodkörös hatások kezelése és azok elkerülése áll a monetáris politika fókuszában. Mindaddig folytatják a kamatemeléseket, amíg el nem ér a 3 százalék közelébe az inflációs kilátás. Virág Barnabás jegybank alelnök azt is mondta, hogy 2023-ban indulhat meg az infláció csökkenése idehaza. A magyar gazdaság ugyanakkor erőteljes lendülettel érkezett tavalyról.
Úgy tűnik, hogy egyelőre az élénk belső kereslet ellensúlyozza az orosz-ukrán háború következményeit a magyar gazdaságban. A Magyar Nemzeti Bank jelezte azt is, hogy a következő hónapok kamatdöntéseinél erősen fókuszálnak majd az amerikai FED és az Európai Központi Bank monetáris döntéseire is. A következő hónapokban a kamatemelések mértékét hónapról-hónapra értékeli majd az MNB monetáris tanácsa. Nemcsak az inflációs kilátásokat figyelik majd, hanem fontos lesz a kockázati tényező alakulása is, leginkább az orosz-ukrán háború fejleményei. A jegybank szerint az EU-s forrásokkal kapcsolatos döntés kimenetele is döntő lesz a hazai pénzügyek szempontjából. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a tájékoztató végén megjegyezte, hogy a központi bank partner abban a kormányzati elképzelésben, hogy Magyarország 2030-ig érje utol az akkori EU átlagos életszínvonalát, fejlettségi szintjét. Matolcsy György szerint ez lehetséges, de a jelenlegi háborús környezet kockázatai és lehetőségei érezhetően nagyobbak, mint az utóbbi időszakban. Azt javasolják a kormánynak, hogy az üzleti szektorral és a családokkal közösen találják meg azokat a kreatív, merész és unortodox lépéseket, amelyekkel megnyerhető a következő időszak gazdasági szempontból. Nagy Károly összefoglalója.
Itt tekinthetik meg a teljes sajtótájékoztatót.
