A kínai infláció 2,1 százalék volt éves alapon, míg Magyarországon 3,4 százalékot mértek legutóbb. Papp Gergely a Reggeli Monitorban azt mondta, hogy az infláció érzékelése egy trükkös dolog. „Amikor vásárol az ember, akkor azt hiszi, hogy az egekben van a drágulás mértéke” – mondta a szakértő. Az ING szenior kötvényüzletkötője szerint az érzett infláció mindig magasabb, mint a valódi. Ez főleg azért lehet így, mert egy vásárlókosár sokkal kevesebb termékből áll, mint amennyit mér az infláció. Az üzemanyagárak emelkedése ugyanakkor tetten érhető, mint ahogy a szolgáltatások áremelkedési üteme is meglódult. Papp Gergely szerint a szolgáltatásoknál is mást érzékel az ember, mert általában a több élőmunkát igénylő szolgáltatásokat veszi igénybe, ahol valóban meglódultak az árak, míg a technológiai alapúaknál van, hogy hónapokig nincs áremelkedés, emiatt pedig a két hatás kioltja egymást.

Az ING munkatársa ugyanakkor azt megerősítette, hogy az olajárak emelkedése húzza most leginkább az inflációt. Ez már a tavalyi év második felében elkezdődött. Emiatt várható, hogy az idei évben csökken az inflációs ütem. A megnövekedett fuvar- és üzemanyagköltségek nem azonnal, hanem hosszabb távon jelennek meg majd a termékek- és szolgáltatások árában.

A bérköltségek emelkedése is egyértelműen hajtja az inflációt, de a következő hat hónapban a fogyasztói árindex enyhe emelkedés után megáll. Papp Gergely szerint emiatt kezdtek el enyhén kamatot emelni a jegybankok, mert 9-12 hónap alatt fejti ki hatását a monetáris szigorítás. Az, hogy a Magyar Nemzeti Bank kivár a kamatemeléssel, bizony meglátszik a forint árfolyamán – ecsetelte az ING szenior kötvényüzletkötője.

Az adásban szóba került, hogy akár a magánszemélyek, akár a nagy befektetők hogyan tudnak állampapírhoz jutni, hogyan néz ki egy-egy ilyen aukciónak a menete. Papp Gergely megjegyezte, hogy az Államadósság Kezelő Központ a meghirdetett aukciós értéktől 50 százalékos mértékben térhet el az alul- vagy a túljegyzés esetén is.

A magánemberek általában rövidtávú papírokat vesznek, de az inflációkövető állampapírok megjelenésével a hosszabb lejáratú papírok felé is elment egy kissé a kereslet. Az ilyen papírok értékesítése a magasabb kamatok miatt sokba kerül azt államnak.

Az Államkincstárban az első félévben az uniós pénzek előfinanszírozása miatt jelentősebb forrásigény keletkezett. A rövidlejáratú papírokat nagyobb mennyiségben tolta ki emiatt a piacra az ÁKK, ez pedig felfelé vitte a rövidlejáratú kamatokat, ami nem tetszett a Nemzeti Banknak, amely pont azon ügyködik, hogy az erre épített BUBOR-t minél alacsonyabb szinten tartsa, a hitelezés felpörgetése miatt. Papp Gergely szerint a megugrott folyó államháztartási hiány miatt a Magyar Államkincstár kénytelen volt megemelni a rövidlejáratú lakossági állampapírok kamatait 0,5 százalékkal, abban a reményben, hogy a 3. vagy a 4. negyedévben megjönnek az uniós kifizetések, és helyre áll a rend a költségvetésben. Papp Gergellyel, az ING szenior kötvénykereskedőjével Szűcs Péter beszélgetett. Itt hallgathatja meg a teljes interjút.