A mérgező emberek komoly károkat tudnak okozni egy munkahelyen. Feszültségeket szítanak, galibát, felfordulást, problémákat okoznak, általában sokkal többet, mint amennyit megoldanak. De biztos, hogy minden problémás ember „mérgező”? Egyáltalán: kik azok a „mérgező emberek”? Honnan tudhatjuk biztosan, hogy valaki mérgezi a környezetét?

Ezekre a kérdésekre nincs egyértelmű válasz. Sokat segíthet, hogy megpróbáljuk azonosítani, hogy miért gondoljuk mérgezőnek az adott kollégát, és őt vajon mi mozgatja, mik azok, ami miatt ő „mérgezővé” válhatott.

A „mérgező” szó nem véletlenül van idézőjelek között. Ugyanis nem feltétlenül biztos, hogy mindenki mérgező, akiről mi azt gondoljuk, hogy az: attól, hogy valaki problémás, nem feltétlenül mérgező.

Egy munkahelyen nem feltétlenül kell mindenkinek mindenben egyetérteni: ha így lenne, akkor nem lenne szükség a másikra. A viták tehát természetesek. Attól, hogy valakivel sokat vitatkozunk, vagy gyakran nem értünk egyet, még nem lehet azt a következtetést levonni, hogy az illető „mérgező”. Lehet, hogy csak más srófra jár az agya, másként lát dolgokat, máshogyan értelmezi a történéseket. Az is lehet, hogy csak az „ördög ügyvédje” szerepet vállalta, és azért kritizál, hogy felhívja a figyelmet az érem másik oldalára. Ez a fajta gondolkodásmód és tulajdonság akár még sokat is érhet, ha egy szervezet hosszabbtávú versenyképességéről van szó.

Ilyenformán nem lehet egyértelműen kijelenteni minden problémás emberről, hogy mérgező. Ahhoz, hogy valakiről megállapíthassuk, hogy valóban mérgező, meg kell vizsgálnunk a céljait, a motivációját. Sok esetben megállapíthatjuk, hogy az illető céljai alapvetően jók, és egybeesnek a szervezet kitűzött céljaival, egyszerűen csak más módon közelíti meg a problémát. Amennyiben azonban azt találjuk, hogy az illető céljai nem feltétlenül esnek egybe a szervezet által deklarált célokkal, akkor érdemes lehet elgondolkodnunk.

Ilyen lehet például egy felkészült vezető munkájának, tekintélyének aláaknázása, a csapat teljesítményének tudatos akár nem tudatos rombolása, az alternatívák és szakmai felkészültség nélküli kritikák megfogalmazása és hangoztatása, nem kívánatos informális hatalmi centrum kiépítése, és a sort folytathatnánk.

Milyen esetekben fordulnak elő mérgező emberek egy szervezetben? Az ilyen „mérgezések” gyakran olyan helyeken fordulnak elő, ahol gyenge, szakmailag felkészületlen vagy következetlen a vezetés, ahol nem tudatos a munkavállalók kiválasztása, a személyzeti politika. Ahol egyesek olyan pozíciókat ambicionálhatnak, amelyekre felkészültségük okán nem lennének feljogosítva, azonban a nem megfelelő vezetést kihasználva lépéseket tehetnek a –formális vagy informális- hatalom megszerzése érdekében, aláaknázhatják mások munkáját.

Hogyan kerülhető el a „mérgező emberek” bekerülése és megjelenése egy szervezetben? Elsősorban gondos kiválasztással. A kiválasztás során érdemes figyelemmel lennünk nem csak az új kolléga végzettségére, tapasztalataira, személyiségére, hanem céljaira is. Abban az esetben például, ha egy kolléga fényes karrier és előléptetések reményében szerződik egy alacsonyabb pozícióra, viszont őt előléptetés lehetősége nélkül, ténylegesen csak az adott pozícióra alkalmazták, akkor a két fél várakozásai eltérnek egymástól, az úgynevezett „pszichológiai szerződés” felborul. Az előléptetésben reménykedő, azért dolgozó munkavállaló belülről fogja feszíteni azt a szervezetet, ahol esetleg nyugodt munkára lenne szükség. Az ilyen problémák elkerülésében komoly segítséget jelenthet, amennyiben munkaerő-közvetítő cég, vagy kiválasztásban jártas szakember segítségét vesszük igénybe.

Amennyiben egy kolléga „mérgező” emberként kezd el viselkedni, érdemes elbeszélgetni vele. Egy őszinte beszélgetés során megtudhatjuk, mi frusztrálja a munkavállalót: a megváltozott vagy szélsőséges viselkedés mögött sokszor komoly frusztrációk állnak. A tapasztalat azt mutatja, hogy sokszor azok a munkavállalók válnak frusztrálttá, akik akarnak dolgozni, teljesíteni, de nem hagyják őket, vagy a körülmények miatt nem tudnak. A problémák felszínre kerülésével a szervezet értékes információkat nyerhet, míg azok szőnyeg alá söprése hosszú távon a szervezet létét és versenyképességét fenyegetheti.Erős, de nem autoriter vezetéssel, hozzáértéssel, a munkavállalók megfelelő kiválasztásával, letisztult hatalmi struktúrákkal, és ha mindenkit a maga helyén kezelünk, akkor ezek a problémák megelőzhetők.

Üdvözlettel:
Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó
EU-Jobs Kft.