Ha eddig szorított a határidő Brexit-ügyben, most már szinte megállapodás (vagy nem megállapodás) kényszerben van Nagy-Britannia és az Európai Unió. Márciusban ugyanis meg kell kezdődnie a hivatalos kilépési folyamatnak, hozzátéve persze, hogy a britek a két évig tartó átmeneti időszakban több kérdésben, így kereskedelmi kérdésekben is tárgyalhatnak majd az unió vezetésével. Ha beszélhetünk kritikus pontról, akkor egyértelműen az ír-észak-ír határ kérdését kell megemlíteni. A határ lezárása gyakorlatilag beláthatatlan következményekkel járna, „ha minden áru, kamion fizikai átvizsgálása csak öt másodpercig tartana mielőtt beengedik a közös brit piacra, már több napos sorok alakulnának ki a határon”- mondta el az ING Bank vezető elemzője a Trend FM reggeli műsorában.

Virovácz Péter szerint egyértelműen látszik a makroszámokon a Brexit hatása, elsősorban a font gyengülése és így az importált infláció képében, másrészt pedig a reálkeresetek értékének csökkenésében. „Nagy-Britanniában magasabb az infláció, mint a bérnövekedés, a lakosság így kevesebb tartós cikket, vagy ingatlant vásárol. Emellett a vállalatok is jellemzően elhalasztják, vagy az általános bizonytalanság miatt kivárnak a beruházásaikkal”- tette hozzá az ING elemzője.

Már több bank is bejelentette, hogy átköltözteti Európai Uniós központját a kontinensre, a Bank of America például Dublinba költözik, de Németország és Hollandia is komoly felvevő piaca lett a korábbi londoni pénzügyi központoknak. Virovácz Péter szerint a bankszektorban különösen nagy a bizonytalanság. Vélhetően a legtöbb, még londoni központtal rendelkező pénzintézet már kidolgozott egy vészforgatókönyvet a kilépés utáni időkre. Esetleg fióktelepet hoztak létre egy másik uniós országban - ha költözésre kerül a sor, ezeket a jogilag már létező telepeket könnyebb lesz feltölteni alkalmazottakkal, könnyebben megy majd az átállás. A novemberi uniós csúcs mindenesetre vízválasztó lehet, a politikai és a gazdasági szereplők is árgus szemekkel figyelik majd a tárgyalásokat.

Tényleg két számjeggyel bővülnek a bérek itthon?

Nagy-Britanniával szemben Magyarországon a kétszámjegyű bérnövekedésről szólnak a hírek most már hosszú ideje. Felmerül ugyanakkor a kérdés, tényleg reálisak a Központi Statisztikai Hivatal számai? Hozzátéve, hogy az infláció 3-4 százalék között tetőzött az elmúlt hónapokban, elvileg a reálbérek is dinamikusan kapaszkodnak felfelé. Mégis azt látjuk, hogy a keresetek emelkedése nem gyűrűzik át az inflációba, emellett az átlagember sem feltétlenül érzi, hogy sokkal több elkölthető jövedelme lenne.

Virovácz Péter szerint az átlagszámok persze csalókák, a minimálbér és a garantált bérminimum emelés például gyakorlatilag önmagában garantálja a kétszámjegyű bérnövekedést. Persze a munkaerőhiány miatt a vállalatok is rákényszerülnek a fizetések emelésére. Hozzá kell tenni azonban, hogy a vállalkozások bérhányada még mindig a válság előtti szinteken van, vagyis az árbevétel és a bérköltségek közötti szakadék még nagyobb, mint tíz évvel ezelőtt volt. A cégek többsége még volumenből, a nagyobb kereslet miatt tud bővülni, nem kell feltétlenül árat emelniük. A jövő évben ez változhat, és akkor az inflációban is hangsúlyosabban megjelennek majd a magasabb fizetések. A cégek áremelését valószínűsíti a gyenge forint is, a felelős vezetők ugyanis a korábbi 310 körüli keresztárfolyam helyett a jövő évi büdzsét már 315-325 közötti euró-forint árfolyammal számolják.

A teljes beszélgetést itt hallgathatják meg. A riporter Szűcs Péter.