Magyarországon a rendszerváltozás után kezdett el terjedni, de a piaci versenyre épülő gazdaságokban már régóta ismert a csalás egy egyedi formája, a piramis játék. A más néven pilótajátékként is ismert átverés egy olyan fenntarthatatlan, hierarchikus pénzügyi hálózat, aminek az a lényege, hogy az új tagok befizetései tartják el a „rangban” felettük álló tagokat. A rangban felettük álló kifejezés gyakorlatilag az időben, korábban belépett résztvevőkre utal. Ez a klasszikus piramis játék. A szereplőknek minél több új embert kell beszervezniük a hálózatba, hogy a befizetéseikből részesülhessenek, és így lényegében munka nélkül juthassanak pénzhez.

Modellezhető átverés

Egy új beszervezett tag, nevezzük X személynek, részvételi díj ellenében beszervez 5 tagot azzal az ígérettel, hogy amennyiben ők is fejenként további 5 tagot hoznak a hálózatba, akkor fizetséget kapnak. Az X tag „csapata”: X1, X2, X3, X4, X5 munkához látnak és részvételi díj fejében egyenként 5 új tagot szerveznek be, vagyis összesen 25 új ember kerül a gépezetbe. Ők is azzal az ígérettel, hogy amennyiben hoznak további 5 tagot, akkor fizetséget kapnak. X, aki a piramist elindította megkapja a 25 új tag részvételi díját, amiből kifizeti az alatta álló 5 tagot.

Tételezzük fel, hogy a részvételi díj 100 forint. X kapott 500 forintot az alatta álló 5 tagtól, majd további 2500 forintot a 25 további tagtól. Ekkor X-nek van 3000 forint bevétele. Természetesen kifizeti az alatta álló 5 tagot a részvételi díj duplájával, vagyis 200 forintot fizet fejenként. Ez 1000 forint kifizetést jelent 3000 forint bevételre, tehát X 2000 forint profitot termelt gyakorlatilag munka nélkül.

Lépjünk egy szinttel feljebb. A frissen beszervezett 25 tag hoz a hálózatba újabb 5 tagot fejenként. Az így érkező 125 új tag fejenként befizeti a 100 forintos részvételi díjat, ami 12 500 forint. Ehhez adjuk hozzá az előző körben profitált 2000 forintot és így kapunk 14 500 forint alaptőkét. X elkezd kifizetni mindenkit, ami a következőképpen történik:

Az egy szinttel alatta álló X1-X5 kap fejenként, ami ismét 1000 forintot jelent. Majd a harmadik szinten álló 25 tagot is kifizeti ismételten fejenként 200 forinttal, ami 5000 forint kiadást jelent, vagyis összesen 6000 forint kiadása van X-nek miközben a bevétele 14 500 forint volt. Ebben a pillanatban X 8500 forint profittal büszkélkedhet. A játék pedig folytatódik.

A törvény bünteti

A fent vázolt piramisjáték a lehető legegyszerűbb mintája ennek a jelenségnek, és fontos hangsúlyozni, hogy a valóságban működő ilyen szervezetek összetettebb modellt használnak, többnyire azért, hogy összezavarják a hatóságokat. Miért kell összezavarni a hatóságokat? Magyarországon a 2012. évi C. törvény 412. § értelmében a piramisjáték szervezése és működtetése bűncselekmény.

Btk. 412. § Aki mások pénzének előre meghatározott formában történő, és kockázati tényezőt is tartalmazó módon való összegyűjtésén és szétosztásán alapuló olyan játékot szervez, amelyben a láncszerűen bekapcsolódó résztvevők a láncban előttük álló résztvevők számára közvetlenül, vagy szervező útján pénzfizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Honnan lehet felismerni egy piramisjátékot?

Ezeknek a hálózati modelleknek az egyik legjellemzőbb vonása, hogy a szervezeten belül mindenki csak az egy szinttel felette állót ismeri. Az egyes tagok nem tudják, hogy hol is állnak a szervezetben. Emellett a haszon eloszlása aránytalan. Sokszor a „munkáért” kapott ellenérték éppen csak fedezi a belépési díjat. Nincs használható termék, hiszen gyakorlatilag nem történik valós gazdasági tevékenység. Vagy, ha mégis van valamilyen eladható produktum vagy szolgáltatás, az csak a látszat fenntartását szolgálja. A hangsúly az új emberek beszervezésén van, hogy az ő befizetésükből legyen haszna a rangban magasabban állóknak. Sok esetben nincs cég sem, hiszen a tagok a felettük állónak fizetik a díjakat, akik adják feljebb és így tovább. Előfordul, hogy nem tagdíj fizetéséről van szó, hanem a belépés feltétele egy értékben vagy használhatóságban megkérdőjelezhető termék megvásárlása, és utána új vásárlók toborzása.

Az egyértelműen látszik, hogy a piramisjáték addig működik, ameddig vannak még beszervezhető emberek. Minél alacsonyabban áll valaki, annál nagyobb a kockázata, hogy nem fog tudni új tagokat hozni, és ezzel elesik a befizetett pénzétől. Mivel senki sem tudja, hogy pontosan hol is áll a piramisban, a csapda ezzel bezárul. Nem tudhatja az új tag, hogy van-e esélye jövedelemhez jutni, illetve, amikor kiderül számára, hogy elvesztette a tagdíjat, nem tud kihez fordulni jogorvoslatért. A piramis csúcsán állókat minimális veszély fenyegeti, hiszen olyan kevesen ismerik őket a hálózaton belül, hogy a szálak alig vezetnek el hozzájuk.

Nem minden piramisjáték, ami annak látszik

A fent vázolt elven működnek az MLM, vagyis a multi-level marketing értékesítési rendszerben dolgozó cégek. Ennek a módszernek a lényege, hogy az eladás a vállalattal alvállalkozói szerződésben lévő értékesítők vagy hálózatépítők által történik. A rendszerben itt van személyes fogyasztás, illetve az ismerősök felé történő ajánlás is. Az értékesítést lényegében a független termékforgalmazókból álló, többszintű érdekeltségi viszonyok alapján épülő hálózat végzi. Itt a terméket vagy szolgáltatást közvetlenül, direkt módon juttatják el a fogyasztókhoz. Ezeknél a cégeknél van valódi termék és a hálózatba befolyt pénz mindig ezek eladásából származik. A beszervezett új tagok után nem keletkezik profit, csak ha az új belépők vásárolnak is. Az MLM vállalatoknál a termék kulcsfontosságú, mivel, ha nincs mit eladni, akkor megszűnik a bevétel és működésképtelenné válik a cég. Fontos leszögezni, hogy az MLM cégek legális vállalkozások.

Mivel nagyon nagy a hasonlóság az MLM cégek és a piramisjátékot űző csoportok között, így sokszor nagyon nehéz megállapítani, hogy éppen mivel is állunk szemben. Akkor viszont mindig gyanakodjunk, ha termék vagy szolgáltatás nélkül ígérnek számunkra pénzkereseti lehetőséget. Vészcsengő legyen az is számunkra, ha a cég nem magyarországi bejegyzésű, honlapján nem találunk semmilyen érdemi tevékenységet, esetleg nincs is internetes elérhetősége vagy székhelye. Érdemes akkor is gyanakodni, ha a cég adott tevékenységét nem felügyeli egyetlen hazai kamara vagy fogyasztóvédelmi szervezet sem.