A kutatás nemcsak a szabadalmakra terjed ki, hanem a szellemi tulajdon minden területére, így a védjegyekre és a dizájnra is. Kulcskérdés, hogy a sok ötlet közül melyek válnak valódi innovációvá és gazdaságilag hasznosítható eredménnyé.
A globális bejelentések 85 százaléka mindössze öt régióhoz köthető: Kínához, az Egyesült Államokhoz, Japánhoz, Dél-Koreához és az Európai Szabadalmi Hivatalhoz. Kína kiemelkedik a mezőnyből, ahol önmagában 1,8 millió bejelentést regisztráltak. Az Egyesült Államok ezzel szemben körülbelül 500 ezer bejelentéssel a második helyen áll – összegezte Lábody Péter, az SZTNH jogi és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese.
Kínában elsősorban a hazai szereplők dominálnak, míg az USA-ban jelentős a külföldi cégek aránya. Ez jól mutatja a belső piacra építő és az exportorientált innovációs modellek közti különbséget. Az interjúban arról is szó volt, hogy Magyarország hol áll az innovációs világtérképen, és a hazai növekedési trendek és támogatási programok milyen eredményeket hoznak? Erről is kérdezte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökhelyettesét M. Szűcs Péter.
