Régen látott eladói hullám söpört végig tegnap a részvénypiacokon, de rengeteg egyéb eszköz, a kriptók, a közép-európai devizák és a kőolajárak is nagyot gyengültek a tegnapi kereskedésben. Kivételt jelent a földgáz, amely 18 százalékot emelkedett a holland gáztőzsdén, az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódásától tartva.

Az aggodalom oka, hogy egy orosz katonai intervenció esetén az Európai Unió újabb szankciókkal élhetne Oroszországgal szemben. A legrosszabb forgatókönyv esetén az oroszokat lekapacsolnák a SWIFT rendszerről, amelyen keresztül bonyolítják az országok a határokon átnyúló fizetéseket. Így pedig felmerülne a kérdés, hogy az Európai Unió hogyan tudna fizetni az Oroszországból érkező földgázért? Már ha az oroszok egyáltalán tovább szolgáltatnák az energiahordozót. Ezek a félelmek, de nézzük, mit diktál a reálpolitika.

Európa és Oroszország is a tönk szélére kerülne a súlyos szankciókkal

Az Európai Unió, és köztük Magyarország orosz gáz függősségét nem kell külön ecsetelni. A szolgáltatás leállítása esetén be tudna lépni nagyobb volumenben a tengeren szállított amerikai cseppfolyós földgáz, illetve tárgyalások vannak Katarral is a szállítások növeléséről. Ugyanakkor ezek az alternatívák csak nagyon csekély mértékben tudnák kompenzálni az orosz gáz kiesését – mondta az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője.

De egy ilyen súlyos orosz válaszlépés a nyugati szankciókra, magát Oroszországot is térdre kényszerítené. „Az orosz költségvetés negyven százaléka származik az Európába irányuló gáz-és olajértékesítésből” – tette hozzá Bosnyák Zsolt. Az alternatív útvonalak sem igazán jöhetnek szóba, ugyanis ekkora volumen nem találna magának máshol piacot. Még Kína felé sem, hiszen nem állnak rendelkezésre a megfelelő szállítási csőkapacitások. Nem beszélve arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök népszerűségét is vélhetően nagymértékben erodálná, ha ennyire nehéz gazdasági helyzetbe sodródna az országa a nyugati szankciók miatt.

A reálpolitika szerint tehát senkinek sem érdeke az orosz katonai beavatkozás. Oroszország szerint továbbra is csak az Egyesült Államok szítja a feszültséget, eközben viszont a brit külügyminisztérium értesülései szerint Moszkva oroszbarát politikai hatalomátvételre készül Ukrajnában. Washington Ukrajna elhagyására szólított fel minden amerikai diplomatacsaládot, Kijev szerint viszont elhamarkodott volt ez a felhívás, hiszen nem romlott lényegesen az ukrajnai biztonsági helyzet az elmúlt időszakban. Egy biztos: a befektetők és az aggódó emberek szeme továbbra is az orosz-ukrán határra szegeződik.

A teljes beszélgetést az ukrán-orosz helyzet földgázpiacra gyakorolt hatásairól itt hallgathatják meg. Bosnyák Zsolttal, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzőjével Nagy Károly beszélgetett a Reggeli Monitorban.