Egy hónappal az indulás előtt azonban még mindig nincsenek végleges adatszolgáltatási specifikációk, ami okozhat némi fejtörést a fejlesztőknek. A felkészülésre azonban még midig van esély, hiszen 3-4 hét alatt lefuthatnak a szükséges fejlesztések – hívta fel a figyelmet a MAZARS. A rendeletet a szakértők már régóta várták, és ahogy arra számítani lehetett, a tárca semmilyen haladékot nem adott a valós idejű adatszolgáltatás július 1-jei indulásával kapcsolatban.

„Fontos, hogy a rendeletben semmilyen technikai specifikációt nem emeltek jogszabályi szintre, az adatokat tehát a NAV közleményében meghatározott módon, és adatszerkezetben kell majd elektronikusan megküldeni. Ebből viszont az is következik, hogy a jelenlegi specifikáció talán még nem is végleges. Az utóbbi hónapokban is számos módosítás történt” – hangsúlyozta H. Nagy Dániel adóigazgató.

Jelenleg a 0.14-es verzió a legfrissebb a NAV honlapján, ám érdemes nyomon követni az oldal változásait, mert bármikor felkerülnek újabb verziók is. A verziókat tesztelés közben is fontos figyelni, hiszen a rossz verzió használata a hibaüzenetekből a tesztidőszakban még büntetlenül kiderülhet, később azonban komoly gondokat okozhat.

„Noha a NAV várhatóan nem fogja rögtön indulás után a maximális bírságokat kiszabni, előbb-utóbb várható a szigorú ellenőrzések és büntetések megjelenése. Épp ezért érdemes mielőbb felkészülni a változásokra. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a témával még most sem késő foglalkozni, hiszen a szükséges fejlesztések akár 3-4 hét alatt is lefuthatnak. Emellett egyéb alternatív megoldásokkal is megoldható az átállás időszaka, amennyiben a számlázó-programot ilyen rövid idő alatt mégsem sikerül az előírtaknak megfelelően módosítani” – emelte ki H. Nagy Dániel.

A július 1-jén induló adatszolgáltatási kötelezettség a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyokra terjed ki, azaz a Magyarországon csupán áfa regisztrációval rendelkező adóalanyokra is. A kötelezettség akkor áll fenn, ha a kibocsátott számla 100 000 forintot elérő vagy ezt meghaladó áfát tartalmaz, vagy a számla befogadója belföldön nyilvántartásba vett adóalany. Kivételt képeznek azonban az adómentes és a fordított adózás alá eső ügyletek, vagy az eva alany felé kiállított számlák.

A kötelezően szolgáltatandó adatok körét egyébként alapvetően az Áfa törvény határozza meg, ám a technikai részletek ennél jóval bonyolultabbak. A felkészülést segítendő a NAV emiatt kézikönyvet is kiadott, ám sok fejlesztőnek ennek ellenére is okozott és okoz nehézséget a felkészülés. Épp ezért egy hónappal az indulás előtt mindenképp érdemes utánanézni, hogy az általunk használt rendszer megfelel-e az előírásoknak.

Az intézkedés piaci hatásairól, a vállalatok plusz adminisztrációs terheiről és az adóhatóság hét eleji fokozott ellenőrzéseiről is beszélgettünk rádiónk Reggeli Monitor című műsorában a Számlázz.hu szolgáltatás-fejlesztési vezetőjével.