Kétségtelen, hogy a könyvelő szakmára sokan hagyományosan szükséges rosszként tekintenek. Olyan szakemberekre, akikre elsősorban azért van szükség, hogy minden rendben legyen a számlákkal, a bevallásokkal, és az adóhatóság ne tudja megbüntetni a vállalkozást. Egyre inkább erősödik viszont az a szemlélet, hogy a könyvelő, mint partner, a cég mindennapi működését, előrejutását is segíteni tudja.
Hiszen nem csak adatokat pötyög be és rendszerez számlatömbök alapján, hanem adótanácsadással foglalkozik, bérszámfejtési-és humán erőforrási kérdésekben tesz javaslatokat, figyeli a társaság kintlévőségeit, és még sorolhatnánk – magyarázza Matyóka Zoltán, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének elnöke.
Ez az átalakuló szerepkör jórészt a digitalizációnak tulajdonítható. Az adóhatóság - helyesen -, kikényszeríti a legkisebb vállalkozásokból is a digitális átállást, hogy a számlázási adatokat mindenki a saját belső elektronikus rendszeréből letölthesse, és átvezesse a könyvelő szoftverébe. „Én is azt szeretném, hogy 2022-23 környékén már teljesen felejtsük el, hogy az adatokat manuálisan újra fel kell dolgoznunk” – teszi hozzá Matyóka Zoltán. A kormányzati törekvéseknek is az a célja, hogy a papíralapú számlák kikerüljenek a rendszerből, ez valójában csak idő kérdése.
Mindent felforgatott a járvány
A járványhelyzet globálisan, és az egyes cégek, szervezetek szintjén is nagyon erős digitalizációs hullámokat gerjesztett. Így történt ez a Magyar Könyvelők Országos Egyesületénél is. A pandémia miatt március óta nem tarthattak személyes összejöveteleket, a 2020-ra előirányzott tucatnyi nagy eseményt online kellett megrendezniük. Miként a végül szeptemberben megvalósuló közgyűlést is, – a 18 éves szervezet életében ilyenre még nem volt példa. Pozitív hozadék viszont, hogy az elektronikus szavazás végeredményét is csont nélkül elfogadta a bíróság – teszi hozzá Matyóka Zoltán.
Az egyesület elsődleges célja az érdekképviselet. Ilyen tekintetben az 1700 tagszervezet, és a 4000-5000 könyvelő, 50-60 ezer vállalkozás biztonságos védőhálót tudhat maga mögött. Matyóka szerint ma is vannak olyan könyvelőirodák, amelyek egyetlen szakmai klubhoz sem tartoznak, de ahhoz, hogy valakit komolyan vegyenek a szakmában, ez egyre kevésbé járható út.
A másik fő alappillére az egyesület működésének az oktatás. Ebben a tekintetben jelentős változást hozott a 2020-as év, hiszen sikerült megszerezni az akkreditációt egy olyan képzésre, amely a mérlegképes könyvelőknek szóló 16 kreditpontot garantálni tudja. A harmadik láb pedig a felelősségbiztosításé.
Ez lesz 2021 legnagyobb feladata
Az egyesület idén a nemzetközi együttműködések megerősítésére törekszik – szögezi le Matyóka Zoltán. „A hagyományos értelemben vett visegrádi országok ezen a ponton V6-csoporttá alakulnak, kiegészülve Ausztriával és Horvátországgal” – magyarázza a szakértő. A fő cél a határokon átnyúló ügyletekre vonatkozó adózási-és egyéb szabályok egységesítése, az adóharmonizáció előmozdítása.
Magyarországról is sokan vállalkoznak a szomszédos országokban, és vice versa, sok bejövő cég is akad. A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályok, vagy a transzferár kötelezettségek összefésülése a feketegazdaság további visszaszorításának is egy fontos lépése lehet.
A nemzetközi egyeztetések, véleménycserék már eddig is az egyesület fókuszában álltak (különösen Ausztriával, Lengyelországgal és Szlovákiával erős a kapcsolat), de az idei év nagy projektje mindenképp ezeknek az egyeztető fórumoknak a további erősítése, előmozdítása lesz. Idővel pedig jó lenne, ha egy közép-kelet-európai, nagyszabású együttműködés jönne létre, Romániával is kiegészülve – teszi hozzá Matyóka Zoltán.
A teljes beszélgetést itt hallgathatják vissza. Matyóka Zoltánnal Szajlai Csaba beszélgetett.
