„Az európai dízelárak tonnánkénti 750 dolláros szintről bőven 1000 dollár fölé emelkedtek az utóbbi 24 órában. Az európai idő szerint éjjel napvilágot látott hírek mérséklik az árakat, mivel Donald Trump a Vörös-tengert és a Hormuzi-szorost használó hajók számára katonai védelmet ígért, illetve azt, hogy az Egyesült Államok egyik szervezete biztosítási fedezetet is kínál a rakományokra rakéta- és dróntámadás esetére" – mondta el az elmúlt pár óra hírforgatagának legfontosabb gazdasági fejleményeit Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője.

Az egyik legnagyobb probléma, ami miatt nem indulnak el a tankerhajók a szoroson, hogy a jelenlegi biztosítási szerződések vagy nem tartalmaznak háborús záradékot, vagyis emiatt nem fizetnének, vagy ha tartalmaznak, akkor ez olyan mértékű díjemeléssel jár, hogy gyakorlatilag nem éri meg áthajózni a Hormuzi-szoroson.

„Ezt akarják az amerikaiak áthidalni azzal, hogy költségvetési pénzen keresztül ajánlanak fel biztosítási fedezetet a hajótársaságok számára. Elég nagy szkepticizmusról árulkodnak a ma reggeli hírek, nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez ráveszi a hajósokat, hogy elinduljanak" – mondta el meglátásait Pletser Tamás.

A probléma az, hogy viszonylag olcsó drónokkal meg lehet támadni ezeket a tankerhajókat. „Itt a Hormuzi-szoros olyan szűk, hogy csak libasorban tudnak haladni a hajók, és ha egyikük megakad, az az egész sort megfogja, ez nem egyszerű kérdés. Az amerikaiak megpróbálják felszámolni az összes iráni rakéta kilövőrendszert" – közölte az Erste olaj- és gázipari elemzője.

Elmondása szerint rövid távon annyit lehet tenni, hogy az olajtermelő országok visszavágják a termelésüket. A szaúdiak és az irakiak már most csökkentették a termelésüket.

„Létezik egy Szaúd-Arábián átmenő vezeték, 5 millió hordó/nap kapacitással. Viszont rögtön ütközünk egy másik problémába, hogy az így a tengerpartra vitt, és ott berakodott kőolajat a Vörös-tenger másik kijáratán, a Báb el-Mandeb szoroson keresztül kéne kivinni.  Ezt viszont a huszi lázadók tudják elérni drónokkal. Nem egyszerű kérdés. Valódi megoldást az iráni rezsimváltás jelentené, de ehelyett inkább úgy tűnik, hogy a szélsőségesebb Forradalmi Gárda veheti át az ország irányítását, ami egy elhúzódó konfliktust vetít előre" – mondta el geopolitikai és piaci meglátásait az olaj- és gázipari elemző.

A 3 dolláros gallononkénti benzinár fontos érték az Egyesült Államok középső államaiban, ha ez alatti az ár, akkor szívesen szavaznak a meglévő kormányra és képviselőire.

Jön az OTP-gyorsjelentése – nagy piaci esés miatt vonzóak lehetnek a magyar részvények

„Jó nagyot, több mint 10 százalékot esett az elmúlt napokban az OTP részvényárfolyam, ilyenkor pedig mindig felébrednek a későn kelők. Ez vonzó tud lenni. Ekkor pedig felmerül, hogy most lesz a bank gyorsjelentése. Javuló eredményt várunk nagyjából 300 milliárd forint adózott nyereséggel a tavalyi 4. negyedévre" – közölte Miró József, az Erste vezető elemzője.

A kiadás a banknál annyival emelkedett, mint az összbevétel. „Az összkiadásban egy 20 milliárd forintos többlet jelenik meg azért, mert az OTP ezt a pénzt felajánlotta a Gödöllői Kastély felújítására. Tavalyelőtt 50 milliárd forinttal nagyobb volt a céltartalék, tavaly a 4. negyedévben ez kisebb lehetett" – részletezte a profitvárakozásait Miró József.

Az OTP tőkehelyzete lehetővé teszi nagyjából 3 milliárd euró értékben, hogy bankokat vásároljon fel külföldön. „Van egy komoly akvizíciós csapata is a banknak, akik komolyan figyelik a lehetőséget. Volt, hogy sikerült felvásárolni versenytársat, volt, hogy nem. A bank nem zárja ki a Nyugat-Európában történő vásárlást sem" – mondta el várakozásait az Erste vezető elemzője.

Most már nemcsak pár hetet, hanem néhány hónapot is igénybe vehet a lakáshitelek folyósítása, ezek közül pedig jó néhány átcsúszott az idei évre.

„A BUX az évet 111 ezer pont környékén kezdte, felment 131-132 ezer pontra, most lejött 121 ezerre. 10 ezer pontot visszaadott, ez nagyjából 10 százalékos visszaesés, főleg az OTP zuhanása miatt. Ez nem feltétlenül a háborúval magyarázható, de emiatt attraktívabbá vált is a magyar piac. A Richter és a Magyar Telekom azért viszonylag tartotta magát az árát" – összegzett a vezető elemző.

A műsorvezető Nagy Károly, az interjúkban elhangzott még:

  • Az oroszok járnak a legjobban a jelenlegi olaj-áremelkedéssel;
  • Az Egyesült Államok vezetése az iráni háborúból politikailag kevésbé profitál a magas amerikai üzemanyagárak miatt;
  • A 10 dollár helyett már 20-25 dollár a geopolitikai prémium a kőolaj árában;
  • Az olajfinomítók légvédelme túl drága lenne;
  • Az egész európai szektorra nagy nyomást helyezett az iráni háború, főleg a várható infláció miatt.