A leggyakoribb tévhit, hogy a hatóság „mindent lát”, pedig számos jövedelemtípus kimaradhat a rendszerből. Külföldi befektetések, magánszemélyek közötti ingatlanügyletek vagy bérbeadásból származó bevételek gyakran nem jelennek meg automatikusan a tervezetben, így ezek feltüntetése az adózó feladata. Emellett a kedvezményeknél is könnyű hibázni: bizonyos esetekben utólag még korrigálhatók, máskor azonban – például megfelelő igazolás hiányában – végleg elveszhetnek.
Technikai részleteken is múlhat a végeredmény. Egy hibás bankszámlaszám miatt a visszajáró adó kifizetése elhúzódhat, miközben sokan megfeledkeznek az 1+1 százalékos felajánlásról is, amellyel civil szervezeteket támogathatnának. A szakértők egybehangzó véleménye szerint a legfontosabb szabály egyszerű: a bevallási tervezet nem kész dokumentum, hanem kiindulópont – amit csak alapos átnézés után érdemes véglegesíteni.
A Niveus együttműködő jogi partnerével, Fischer Ádámmal Lakatos László beszélgetett.
