1. A gyógyszer-közkiadások strukturális reformja: a gyógyszerkassza 40 milliárd forintos megerősítése és fenntarthatóságának biztosítása
2. A gyógyszer-befogadások bürokratikus elemeinek lebontása: transzparens döntés új gyógyszerek befogadásáról egy éven belül
3. A gyógyszeripar nemzetgazdasági hozzájárulásának megerősítése: iparági terhek racionalizálása, ezek egészségügy érdekében történő közvetlen felhasználása
A magyar állam az elmúlt 12 évben nettó értéken nem növelte a gyógyszerekre fordított közkiadások mértékét: hiába látszik némi névleges bővülés, mindez valójában (reálértéken) csökkenést jelent, és jelentősen elmarad a visegrádi országok átlagától. A magyar betegek ezért kevesebb új, az eddigi kezeléseknél hatékonyabb, modern gyógyszerhez jutnak hozzá, ami így az életkilátásaikat is negatívan befolyásolja. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete ezért a Kormányhoz is eljuttatott hárompontos javaslatcsomag első pontjában azt szorgalmazza, hogy a hazai gyógyszerkasszát emeljék a visegrádi országok átlagára, valamint a gyógyszer-közkiadások rendszerét alakítsák át annak érdekében, hogy megelőzhetőek legyenek a gyógyszerkassza rendszeresen újratermelődő feszültségei. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója szerint amennyiben kizárólag az inflációval emelnék a 2008-as nettó kifizetések értékét, még akkor is mintegy 20 milliárd forint hiányozna a gyógyszerkasszából, ha pedig el akarunk jutni a visegrádi országok átlagára, ezen felül további 20 milliárd forint pluszforrásra lenne szükség. Ez lehetőséget biztosítana az innovatív terápiák eredményesség alapú, külön kezelt befogadására és alkalmazására, közvetlenül hozzájárulva így a kedvezőtlen hazai egészségi mutatók javulásához. Az AIPM igazgatója szerint amennyiben a gyógyszerkassza bővítése már a 2020-as költségvetéssel megindul, Magyarország gyorsan megkezdheti a felzárkózást a környező országok kedvező mutatóihoz is.
Az Európai Uniós országokban az ezredforduló óta a születéskor várható élettartam több mint három évvel nőtt (Ausztriában jelenleg 82 évre, Szlovéniában 81,2, Csehországban 79,1, Lengyelországban 78, míg Magyarországon csak 76,2 éves a várható élettartam), amihez az innovatív gyógyszeres terápiák döntő, becslések szerint 70 százalékot is meghaladó arányban járultak hozzá. Mindeközben az EU-ban központilag törzskönyvezett új gyógyszereknek mintegy 40 százaléka jut csak el a magyar betegekhez. Az AIPM ezért második pontjában javasolja az egyszerűbb, kiszámíthatóbb és gyorsabb gyógyszer-befogadási rendszer felállítását. Ehhez elengedhetetlen a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) döntési hatáskörének bővítése annak érdekében, hogy a hatékony innovatív terápiákról a kérelem benyújtásától számított legfeljebb egy éven belül érdemi döntés szülessen.
Holchacker Péter szerint ezzel az arra érdemes gyógyszerek a mainál lényegesen gyorsabban juthatnak el a magyar betegekhez, hozzájárulva a mielőbbi és eredményesebb gyógyulásukhoz. Hazánkban a 2016-os gyógyszer-befogadásokat követően több mint 2 évet kellett várni új befogadás kihirdetésére, és jelenleg is több mint 70 készítmény vár az újabb döntésre, miközben Bulgáriában, Romániában, Lengyelországban és Szlovákiában évente átlagosan 16 új hatóanyag került be a támogatott készítmények körébe – tette hozzá az AIPM igazgatója.
Az iparági szereplők a közterhek folyamatos bővülésével csak az elmúlt évben már 100 milliárd forintot megközelítő különadót fizettek be a költségvetésbe, miközben a sikeres magyar válságkezelés eredményeként mára indokolatlanná vált ezek ilyen mértékű fenntartása. A gyógyszerkassza bővítése és a befogadási rendszer reformja mellett az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete ezért harmadik pontként a gyógyszeripart sújtó különadók strukturális átalakítását javasolja annak érdekében, hogy a gyógyszeripar magyar gazdaságban betöltött valós szerepének megfelelően járulhasson hozzá a nemzetgazdaság bővüléséhez. Ennek kapcsán egyrészt akár állami források átcsoportosításával, akár közvetve a közterhek ilyen irányú leírásának biztosításával lehetővé kell tenni, hogy a hatalmas mértékű különadóból befolyó összegek a magyar betegek érdekeit szolgáló, hatékonyságjavító intézkedések – például regiszterek építése és működtetése, a gyógyszeres terápiák korai hozzáférését biztosító programok – végrehajtását fedezze. Emellett az AIPM szorgalmazza, hogy Magyarország klinikai kutatásokban betöltött európai vezető szerepét megvédendő konkrét lépések történjenek, benne a klinikai vizsgálatok költségeinek kutatás-fejlesztési ráfordításként történő elismerésével, és azok egy részének különadóból történő leírhatóságával.
