A HG Média csoport Fókuszban rendezvénysorozatának Gazdasági évnyitó című konferenciáján a pozitívumok mellett szintén szó esett az ország versenyképességi problémáiról, a szakemberhiányról. Elhangzott az is: a jelenlegi kedvező helyzetet a további előrelépésre, legfőképpen a munkaerő megfelelő szintű képzésére kellene kihasználni.
Kedvező makrogazdasági mutatók
 |
| . Lepsényi István |
Stabilan növekszik a magyar gazdaság, ennek megfelelően az idei évre a kormányzat 4,3 százalékos GDP-növekedést tervez – mondta a konferenciát megnyitó beszédében Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára. Az idei évre tervezett további makrogazdasági adatok kapcsán kiemelte: az államháztartási hiány vonatkozásában 2,4 százalékos értéket céloz meg a kormány, míg az infláció terén 2,7 százalékos értékkel számol.
Elmondta: a végleges adatok még nem ismertek, de kijelenthető, hogy a tavalyi év egészére vonatkozóan a GDP várhatóan mintegy 4 százalék körül alakul, az államháztartás hiánya pedig 2 százalék körüli lesz. Emellett az államadósság folyamatosan csökken, illetve a munkanélküliség mértéke is csupán 3,8 százalék. „Ez azt jelenti, hogy minden tavalyi makrogazdasági mutató megfelelőnek tekinthető, ami megmutatkozik az ország felminősítéseiben, az államkötvények értékében és árában” – tette hozzá. A szakemberhiánnyal kapcsolatban kiemelte: nemzetközi összehasonlításban Magyarországgal kapcsolatban említik meg legtöbbször a továbbfejlődés legfőbb akadályaként a munkaerő rendelkezésre állását.
Lenne valamekkora növekedés EU-források nélkül is
 |
| . Csepreghy Nándor |
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára, miniszterhelyettes kiemelte: ma már lenne növekedés akkor is, ha nem lennének uniós transzferek, bár a növekedés mértéke így természetesen kérdéses lenne. „Kialakult egy olyan beruházási potenciál az országban, amely már nem függ az uniós forrásoktól: 2010-ben a beruházásoknak még 98 százalékát fedezték uniós források, mostanra ez a ráta 50 százalékra csökkent” – tette hozzá. Mindamellett kiemelte: a cél az lenne, hogy a magyar gazdaság külső források nélkül is képes legyen 3 százalékos gazdasági növekedésre.
