Theresa Maynek mindössze 15 percnyi felszólalási idő jutott az EU-csúcs nyitónapján, hogy kifejtse a Brexittel kapcsolatos álláspontját. A brit kormányfő alapvetően optimista, bár az ír-északír határ kérdésében megint kijelentette, hogy garanciákat akar a nyitott határok érdekében. Ha a határ nyitva marad, akkor a britek továbbra is jelentős mértékben hozzájutnának a közös piachoz, az ír-északír határon megy át a két ország kereskedelmének 95 százaléka. Ezzel Észak-Írország kvázi az unión belül maradhatna- magyarázza Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Az unió ezzel szemben inkább a határzárban érdekelt. Ebben az esetben viszont Nagy-Britannia területi integritása szűnne meg.
Lanyhuló optimizmus a megállapodás körül
„Nálunk a londoni elemzők szinte már csak kötelességtudatból mondják, hogy lesz megállapodás Nagy-Britannia és az Európai Unió között"- érzékelteti a brit oldalon is érezhető pesszimizmust Virovácz Péter. Az ING elemzője szerint az EU próbálja elérni, hogy a briteknek egyre sürgetőbb legyen a megállapodás, zsákutcába kényszerítené őket. Kérdés, hogy kinek van jobb alkupozíciója. Két tényt mindenesetre leszögezhetünk: 2019 márciusában érnek véget papíron a Brexit-tárgyalások, ahhoz pedig, hogy legyen legalább egy, vagy két éves átmeneti időszak, a feleknek alá kellene írniuk egy politikai deklarációt a megállapodásról. Ha az Európai Bizottság elnökének, Donald Tusknak a legutóbbi EU-s találkozón tanúsított viselkedésére gondolunk, erre vajmi kevés az esély.
A Brexit tárgyalások kimenetele nem csak uniós szinten, hanem belpolitikailag is sorsdöntő kérdés. 2017-ben az előrehozott parlamenti választásokon Theresa May pártja, a brit Konzervatív Párt nagyot bukott, parlamenti helyeket veszített, és jelenleg is csak az északír párt támogatásával tud kormányozni. Nincs meg a kellő parlamenti felhatalmazás (ne feledjük, az uniós tárgyalások végén lesz még egy brit parlamenti zárószavazás is a Brexitről), az ellenzék egyre jobban szorongatja a konzervatívokat, és a tárgyalások sem állnak túl fényesen- Virovácz Péter szerint inog a szék Theresa May alatt.
Nem csak az olaszok, hanem a spanyolok is őrült mód költekeznének
Az Európai Uniót feszítő kérdések közül a Brexit mellett az olasz költségvetési politikát övező kockázatok is kiemelkednek. De nem csak a taljánok vetnének véget a szigorú fiskális politikának, hanem a spanyolok is jobban elengednék a központi költségvetést. Bár a válság óta a spanyolok szép eredményeket értek el az adósságkezelésben (a költségvetés hiányát 10 százalékról 3 százalékra mérsékelték, az államadóssági ráta 100 százalékról 98 százalékra csökkent), most mégis negatív irányt vehet az adósságkezelés.
A jelenleg kormányzó baloldali populista párt 1,8 százalékos költségvetési hiánnyal számol a jövő évre, bár korábban az Európai Bizottsággal 1,3 százalékban egyeztek meg. A kiadási oldalt egy 40 százalékos minimálbéremelés dobná meg, ami több mint 5 és fél milliárd euró plusz ráfordítást jelentene az államkasszának. Az ING vezető elemzője szerint a bevételi oldal viszont nem fedezné ezeket a kiadásokat, hiába van szó a vagyonosabb rétegek és egyes iparágak különadójáról. Mindenesetre a periféria országok helyzetén valamelyest javít, hogy a feltörekvő piacok kezdenek megnyugodni, Törökországról is mintha leszálltak volna a befektetők. Azért a 20 százalékos infláció mellé egy kamatemelésre még biztosan szükség van- mondja Virovácz Péter.
Az interjúban emellett még a Világgazdasági Fórum legfrissebb versenyképességi jelentése is szóba került. Magyarország javított a helyezésén, ez viszont inkább csak a módszertan változásával magyarázható. Virovácz Péterrel, az ING vezető elemzőjével Szűcs Péter beszélgetett Reggeli Monitor című műsorunkban.
- Reggeli Monitor - Virovácz Péter, I. rész
- Reggeli Monitor - Virovácz Péter, II. rész