Kezdetek a magyar felsőoktatásban

Az első egyetemek a 13. század közepén alakultak meg Európában, azonban a nők számára ezek az intézmények csak mintegy 600 évvel később nyitották meg a kapuikat. Az első diplomás nő a 19. század közepén dobhatta a magasba a szögletes sapkát New Yorkban, illetve ezidőtájt a kelet-közép-európai nők svájci intézményeknél juthattak felsőfokú oktatáshoz. Magyarországon a nők 1896-ban jelentkezhettek először egyetemre, azonban ekkor még jelentősen le volt szűkítve a mozgásterük, csak bizonyos szakok voltak elérhetőek a számukra, ráadásul miniszteri engedélyhez is volt kötve a felvételük.

Üvegplafon helyett

A világ azóta nagyot fordult – hangsúlyozta dr. Tóth Zsuzsanna Eszter. Elmondása szerint miközben hosszú ideig a felsőoktatás a férfiak kiváltsága volt, mára már az alap- és a mesterszakokon is nagyobb arányban képviseltetik magukat a nők a hallgatók között. Ennek ellenére érdekes megfigyelni az oktatói közösséget, ahol felfedezhető a férfi túlsúly. A tanszékvezető szerint ennek oka egyrészt a gyermekvállaláshoz kötött, hiszen ez az időszak évekre lelassítja a tudományos munkát. Ezt az is jól mutatja, hogy miközben a férfiak a negyvenes éveik végén, az ötvenes éveik elején érnek a tudományos pályájuk csúcsára, addig ez a nők esetében jellemzően néhány évvel később következik csak be. Fontos hozzátenni viszont, hogy az üvegplafon ebben a világban is jelen van, amit csak komoly erőfeszítések árán lehet áttörni.

Karriercélok

Az ELTE Gazdálkodástudományi Intézetének tanszékvezetője úgy látja, a nők és a férfiak a karrierépítés területén különböző pillanatban érnek a csúcsra, illetve másként tudnak az adott életszakaszokban érvényesülni, különösen az üzleti szférában. A nőknek más útvonalak mentén kell lefutniuk ugyanazt a maratont.

Az egyetemek kapuival párhuzamosan természetesen egy másik világ is kitárult a nők előtt. Egyre több magasan képzett női vezetőt láthatunk nem csak az üzleti szférában, hanem a nemzeti, illetve nemzetközi politikai színtéren is. Korábban voltak olyan hangok, miszerint egy nő krízishelyzetben nem tudja megállni a helyét a vezető szerepben például azért, mert túlzottan empatikus, ami gátat szabhat annak, hogy a nehéz időkben meghozza a szükséges döntéseket. A jelenlegi pandémia kapcsán született egy Harvard Business Review kutatás, amely 19 vezetői kompetencia munkatársi értékelése alapján vizsgálta, hogy a női vagy férfi vezetők tartják-e biztosabban a kormányrudat ebben a nehéz helyzetben. Az eredmények alapján a nők 13 vezetői tulajdonságban is felülmúlták a férfiakat, ami objektívebb megközelítésből is bizonyíthatja, hogy válsághelyzetben olyan vezetői készségek és kompetenciák előtérbe helyezésére van szükség, amely a női vezetőknek testhezállóbb feladatnak bizonyult.

Az ELTE GTI tanszékvezetőjével, dr. Tóth Zsuzsanna Eszterrel Kutasi Judit beszélgetett a Hétfő egy nő c. portréműsorunkban. A teljes interjút itt hallgathatják meg: