A műsorban Jagodics Tamás, a Cégmenedzser Szoftver Kft. tulajdonosa azt mondta, hogy „az ügyfél az legyen rajongó” álláspontot szeretné képviselni. „Ez egy olyan állapot, ami egészében soha nem lesz elérhető” - mondta Molnár Imre elemző. Tamás ezt munkatársi oldalról is megközelítetve, úgy fogalmazott: „a munkatárs nem egy tevékenységet folytat a cégben, hanem valóban rajong azért, amit csinál, van egy olyan érték, amit utána leteszek az asztalra, amit az ügyfelek elkezdenek használni, jönnek a pozitív vagy kritikai megjegyzések, de valami fejlődik ebből. A másik ok pedig, hogy ha egy munkatárs úgy megy be a munkahelyére, hogy rajong érte, akkor egy csettintésre elmegy a munkaidő.”

A másik rész az ügyfél része: „nálunk funkcióhalmazt várnak el az ügyfelek, illetve funkcióhalmazt szállítanak a szállítók, de mi egy olyan megoldást szeretnénk szállítani nekik, amivel az életük könnyebb lesz, jobb döntéseket tudnak hozni. Ha egy ilyen támogató rendszert tudunk mögé tenni, akkor már egy olyan megoldáshalmazt vett meg, amiért lehet rajongani és szívesen beleteszem a fejlesztési ötleteimet, a jó gondolataimat” - tette hozzá Tamás.

Molnár Imre meglátása az volt, hogy „egy cég elvárhatja ezt, hogy rajongová tegye az ügyfeleit, lehetnek kulcsügyfeleink, ez lehet egy reális cél, de hogy minden ügyfelem az legyen, az zsákutca. Azt javasolnám, hogy ezt picit definiáljátok át, hogy ez kikre vonatkozik, hogy kik legyenek a rajongóitok.”

A műsorban az önépítő cégkultúra is szóba került. Ezt is komolyan gondolta Jagodics Tamás és hisz abban, ha a munkatársak bevonódnak egy cég életébe, és a saját ötleteik, benyomásaik jó értelemben be tudnak épülni, akkor maguknak érezhetik a vállalkozást, ahol dolgoznak. Tamás szerint, sokkal stabilabb alapokon áll egy cég, ha nem a vezetőtől függ egyértelműen, hanem a szervezet minden szintjén beépül a fejlesztés és az innováció.

Molnár Imre egyetértett ezekkel a gondolatokkal, Henry Mintzberg-re hivatkozva, azt mondta: „minden, ami történik egy cégben leírható 7 különböző erő kölcsönhatásaként, és ezek között az erők között szerepelt az iránymutatás, az elsőszámú vezetőnek a kinyilatkoztatásai, amelyek döntően befolyásolják a szervezet működését. Ez tipikusan kis és közepes vállalkozásokra igaz. De ha csak ez a domináns, akkor az az egész céget, esetlegen rossz irányba is húzhatja magával.”

„Van egy jelmondatom: élj úgy, dolgozz úgy, hogy te legyél a munkatársaidnak és az ügyfeleidnek a referencia” – tette hozzá a Cégmenedzser Szoftver tulajdonosa, Jagodics Tamás. Tamásék csapata egy erős 7-es pontot kapott, egy dolgot azonban nem érintettek a feladatukban a szervezeti alapértékek definiálását, ami alapkövetelmény volt, ezt jövő héten tudják majd pótolni.

A vállalkozások versenyének második körébenen a Stilianos Babauszoda vezetője, Varga Vivien volt a vendég. Az értékelésüket az elért pontszámuk bejelentésével kezdte a műsorvezető Érczfalvi András, ami nem volt más, mint egy 9-es.

Molnár Imre azt mondta, hogy „nagyon kerek, átgondolt, szerethető jövőképet és küldetést tettek le az asztalra Vivienék. Egyetlenegy pont, ami miatt nem kaptak 10 pontot, hogy az elvárt értékhalmaz esetén ők alapvetően a cégükkel kapcsolatos olyan pontokat találták meg, amiben különbözőek más hasonló szolgáltatásoktól. Ez nagyon jól fog jönni a későbbiekben, amikor egy marketingstratégia kidolgozása lesz a feladat. De alapvetően arra lettünk volna kíváncsiak, hogy milyen alapértékkel kell rendelkezni valakinek, hogy tökéletesen illeszkedjen a csapatukba és erősítse azt.”

Varga Vivien azt mondta, hogy a szív van az értékeknél az első helyen. Próbálják az elhivatottság és a szeretet alapján keresni a leendő kollegáikat.

Fontosnak találta Molnár Imre, hogy ez az az alapérték, ami miatt megkülönböztethető a cég. Van egy olyan fontos küldetése a babauszoda hálózatnak, amiben szerepel az a szó, hogy fejlesztés. Vivienék észrevették, hogy a mai generációban, már sokkal nagyobb arányban vannak jelen azok a fejletlenebb mozgáskultúrával rendelkező gyerekek, akikre ráfér az a szakértői odafigyelés, amit ők az uszodákban nyújtanak. Van egy rendkívül jó missziójuk, ami a környezetnek szól, és egy jövőképük is, ami cégen belülre szól, hogy hova akarnak eljutni 3-5 éves időtávlaton belül.

Vivien már az első feladat leírása közben rájött, hogy ez eddig is ott volt a fejében, és nagy segítség volt, hogy papírra vethette, újra gondolhatta az egészet.

Nagyon fontos, hogy tudjunk egy olyan jövőképet leírni, ami egy harmadik félnek odaadva is ugyanazt a jelentést tartalmazza. „Az a lényeg, hogy olyan kollégát vesztek fel, aki tökéletesen beleillik a képbe, és ezt muszáj lekommunikálni” – tette hozzá az elemző, Molnár Imre.

A harmadik versenyző Berényi Mariann, az Altamix Kft. vezetője volt. Egy erős 8-ast kapott. „Mariannék 3 verziót készítettek, és az utolsó verzióban minden ott van, csak még sok. Az értékeket nagyon jól megfogták, ugyanakkor a küldetés és a jövőkép tekintetében, a kevesebb több elve alapján ki kell szűrjék azokat a kulcsüzeneteket, amelyeket redukálva, ez más számára is közérthető lehet” - mondta Molnár Imre.

Mariann elmondása alapján a bőség zavarával küzdöttek, mert nagy területet érintenek ezek a dolgok. Ennek ellenére nagy kihívás volt nekik tömören megfogalmazni ezt, és azt érezik, hogy haladniuk kell ennek a pontosítása felé. Erre már a következő feladat esetében is lehetőségük lesz, és folyamatosan vissza-visszakanyarodnak a versenyzők az egyes témákhoz. Az az elvárás, hogy ezeket a feladatokat folyamatosan finomítsák.

Nagyon határozott víziókat vázoltak, amelyek nem kis kihívást jelentenek majd a kapcsolódó cégek felé.

Küldetésünkben egy híd szerepet szeretnénk betölteni és a magyar cégeket úgy segíteni a növekedésben, hogy támogatjuk őket tudásunkkal, hogy kitudjanak lépni a külföldi piacra és a külföldiek pedig Magyarországra – mondta Berényi Mariann.

„Magyar identitású vállalkozókat keresünk, olyan embereket, akik külföldön élnek és szeretnének Magyarországon vállalkozni, kötődést éreznek a magyar piachoz. A magyar vállalkozók ez által könnyebben tudnának érvényesülni külföldön, ha van ott kapcsolat. Fontos, hogy megteremtsük ezeket a személyes kontaktokat.

Jövőhéten a stratégiaalkotásnak az analitikai részébe mennek bele a műsor szereplői. A versenyzők megnézik, hogy a jelenlegi szervezetükben, tevékenységeik között, mik az erősségek, amire lehet alapozni és mik lehetnek azok a kitörési pontok, amelyek segítenek. Azt a vágyott jövőképet szeretnék elérni, amelyeket lefektettek az első feladatkörben.

Itt hallgathatják meg a teljes műsort: