Koncz Péter szerint ennek a komplex problémának a két fő eleme az elektromos autók előretörése, illetve az egyre szigorodó környezetvédelmi szabályok hatályba lépése. Úgy látja, hogy az elmúlt évek jelentős felfutása az iparágban lényegesen megnövelte a humán erőforrásra fordított költségek mértékét, ami a német gyártóknál például több tízmilliárd eurót jelent. Ez az autógyárak teljes költségvetésének a 20-25 százalékát jelenti. Ezek a megnövekedett kiadások vegyítve a környezetvédelmi szabályokkal és a fogyasztói szokások változásával indokolja azt, hogy költséghatékonyabb működésre álljanak át a vállalatok.

Mi lesz Magyarországgal?

A jelenlegi leépítések egyértelműen a bérköltségek visszaszorítását célozzák. Mivel a tisztán elektromos vagy hibrid hajtású autók kerülnek előtérbe, például az észak-amerikai piacon is egyre kelendőbbek az ilyen konstrukciók, az ezekhez elkészítéséhez és összeszereléséhez szükséges magasabb képzettségű munkaerő válik egyre fontosabbá. A munkaerőpiac nem zsugorodik, csupán átalakul, viszont azt látni kell, hogy jobban képzett dolgozóknak a bérigénye is magasabb lesz. Magyarországot a közeljövőben valószínűleg elkerülik ezek a leépítések, hiszen az itteni bérszínvonal bőven a Németországi, vagy nyugat-európai alatt van, tehát a nemzetközi gyártóknak nem az itteni üzemek leépítése lesz az elsődleges feladatuk.

Koncz Péter és Szűcs Péter beszélgetését itt meghallgathatják: