A jegybanki cél fölé gyorsult az infláció júniusban, de az ING vezető elemzője szerint a jegybankárok ettől nem kezdenek az alapkamat emelésébe. Szerintük ugyanis, ez átmeneti jelenség, és őszre ismét kettes számmal kezdődik majd a fogyasztói árindex. Virovácz Péter azonban arra emlékeztetett, hogy a piacon azért ezt másként látják, a fogyasztói árindex emelkedésével számolnak, és jóformán macska-egér harc körvonalazódik a befektetők, és az MNB tisztségviselői között.
3,1 százalék. Ez a hivatalos tényadat. Ennyi. A Statisztikai Hivatal szerint a legnagyobb mértékben, 15 százalékkal, részben a forint gyengülése miatt az üzemanyagok ára emelkedett, de a dohányárukért is 10 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy éve. Hiába a béremelkedés, a fogyasztás erősödése, a tartós fogyasztási cikkek ára enyhén csökkent, mint ahogy az élelmiszerekért is kevesebbet kellett fizetni. Köztük néhány száz, és jópár ezer forintos tételek. Ugyanakkor még az építőipari boom, és a lakáskiadási láz ellenére sem veszi figyelembe a KSH, - az Európai Unió Statisztikai hivatalának ajánlását követve - az ingatlanár-változásokat. Ezek pedig nem pár ezer forintos nagyságrendű tételek. Az ING elemzője szerint így jelentősen magasabb lenne az áremelkedés üteme, az albérlet árak akár negyedükkel is drágulhattak. Egyelőre nem aktuális, de annál fontosabb kérdés, hogy a kedvezményes lakásáfa jövő év végi kivezetése, és az ingatlanárak e miatti, esetleges jelentős megugrása hogyan hat majd a tényleges inflációs ütemre, amit a gazdaság szereplői, cégek, bankok, családok, tulajdonképpen az egész társadalom érez. Virovácz Péterrel Andor Attila beszélgetett. Itt hallgathatja meg az interjút.
- Virovácz Péter - az ING vezető elemzője