Az öt százalékot súrolta a magyar növekedési adat az előző évben. A piaci alapú szolgáltatások és a belső fogyasztás adtak támpillért a bővülésnek, ami erőteljes belső folyamatokra utal. Saághy Pál szerint egyértelműen látszik, hogy csökkent Magyarország exportfüggősége (talán ezért sem érződött annyira a magyar gazdasági adatokon a német lassulás). Ugyanakkor egy olyan nagyfokú átstrukturálódást, mint amin Kínában dolgozik a helyi vezetés, azért nem várhatunk egy ilyen kicsi és nyitott gazdaság esetében.

Az egyik legnagyobb félelem ma az elemzők körében, hogy a magyar döntéshozók képesek lesznek-e stimulálni a gazdaságot egy világválság idején. Ugyanis azt láthatjuk, hogy a magyar gazdaságpolitika konjunktúra idején ösztönözte a belső fogyasztást, tartotta alacsonyan a kamatokat, amikor a GDP-t egyébként a külső környezet is támogatta. A kérdés, hogy egy rosszabb környezetben a magyar kormány tud-e kontraciklikus gazdaságpolitikát folytatni, magyarán lesz-e terük akkor stimulálni a gazdaságot, amikor ezt az ösztönzést a külső környezettől hiába várnák.

Saághy Pál szerint az Egyesült Államok gazdaságpolitikája példaként szolgálhat Európa számára. Az USA vezetése próbálja a nagyjából tízévente váltakozó gazdasági ciklusok hatását tompítani, és akkor ösztönözni a hazai gazdaságot, amikor a külső környezet romlik (mint 2008 után, hozzátéve persze, hogy az a válság éppen a tengerentúlról indult, tehát kényszerhelyzetben is volt az akkori politikai vezetés). Európa viszont nagyon úgy tűnik, hogy már megint elkésett: az alacsony infláció miatt nem tudott kamatot emelni konjunktúra idején, így egy válság esetén sem lenne már tér tovább lazítani a most is ultra laza monetáris politikán.

Meddig nőnek a válságjelek?

Az OTP Treasury elemzője szerint inkább csak kisebb recesszió, gazdasági megtorpanás várható a következő években, semmint egy 2008-ashoz hasonló gazdasági világválság. „Nem látszódnak ma azok a kockázatok, amik 2008-hoz vezettek. Inkább csak lokális szinten láthatunk túladósodottságot például Kínában, vagy ingatlanpiaci buborékot Kanadában vagy Ausztráliban.”  Érdekes viszont, hogy ennyire váratlanul köszöntött be a lassulás a globális piacokon.

Ez jól tetten érhető például a FED kommunikációjában: nemrég még két-három kamatemelést valószínűsített az intézet, most viszont a monetáris tanács és a piaci konszenzus szerint is a nullához konvergál a kamatemelések száma. Az viszont szinte biztosra vehető, hogy a következő válság nem onnan fog érkezni, mint az előző, tehát nem az amerikai bankszektorban fog robbanni a folyamatosan ketyegő dinamit.

Az interjúban emellett még szó volt a forint idei évi kilátásairól, a Brexitről és a tárgyalásos útra terelődött kínai-amerikai kereskedelmi konfliktusról is. A műsorvezető Szűcs Péter.