A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,3 százalékkal nagyobb volt a 2025. augusztusinál.
Az ipari export volumene 0,9 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 30 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 3,6 százalékkal mérséklődött, a 17 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 32 százalékkal nőtt.
Az ipar belföldi értékesítése 5,1 százalékkal csökkent, a feldolgozóiparé 0,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 1,5, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 5,2 százalékkal bővült, a csekély súlyú bányászat kibocsátása 5,6 százalékkal visszaesett.
A KSH közölte, a legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártás volumene 1,4 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 0,8 százalékkal nőtt, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 6,9 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipari termelés 14 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása - az alágak közül a legnagyobb mértékben -, 41 százalékkal meghaladta a 2024. szeptemberi szintet. A két legnagyobb alágazatot tekintve a számítógép, perifériás egység gyártása mintegy két és félszeresére bővült, ugyanakkor az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 17,7 százalékkal visszaesett.
A 8,8 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 14,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 25, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 11,0 százalékkal visszaesett.
A feldolgozóiparból 14 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,8 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest, mind a hazai, mind a külpiaci eladások emelkedtek. A legnagyobb (22 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 5,3 százalékkal meghaladta az előző év szeptemberit.
Nyolc alágazatban bővült még a termelés, 0,2 és 19,7 százalék közötti mértékben, a leginkább az igen csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban, a legkevésbé az italgyártásban. Mindössze két alágazatban csökkent a kibocsátás: a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban 5,1, a növényi, állati olaj gyártásában 11,7 százalékkal.
A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 0,8, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 0,7 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához mérten - derül ki a KSH jelentéséből.
Az előző havi csökkenéssel szemben a feldolgozóipar 3,6 százalékát képviselő fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység kibocsátása 7,4 százalékkal bővült.
Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 17,8 százalékkal a kis súlyú gyógyszergyártás maradt el az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban visszaestek az eladások.
A jelentés kitér arra is, hogy az ipari termelés négy régióban nőtt, négyben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 22 százalékos volumenbővülést Közép-Dunántúlon, a legjelentősebb, 9,7 százalékos visszaesést Pest régióban regisztrálták.
