Monszpart Zsolt az ipari szereplők, kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények közötti együttműködést is ösztönző innováció-politika kapcsán kiemelte azt is, hogy uniós és hazai finanszírozással országszerte 8 helyen indult felsőoktatási és ipari együttműködési centrum összesen mintegy 35 milliárd forint támogatással többek között autóipari, agrártechnológiai, anyagtudományi, orvosi, gyógyszerészeti kutatásokra. Rámutatott arra, hogy az együttműködési programok alapját a felfedező kutatási programok teremtik meg. A 2015-ös 7,9 milliárd forintról folyamatos növekedéssel idén 16,5 milliárd forintra nőtt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból meghirdetett, felfedező kutatást ösztönző felhívások keretösszege.
A negyedik ipari forradalom a virtuális és a fizikai világ konvergenciáját, a hálózatba kapcsolt eszközök exponenciális növekedését jelenti – emelte ki Nikodémus Antal, az NGM Digitális Gazdaság és Innovációs Főosztályának főosztályvezetője. Az Ipar 4.0 hatásai között említette, hogy a karbantartási, raktározási költségek, illetve a piacrakerülési idő csökken, míg a termelékenység a műszaki munkakörökben nő a szellemi munka automatizálásának köszönhetően.
Az MTA SZTAKI győri telephelyén megvalósuló „Ipar 4.0 kutatási és innovációs kiválósági központ” projekt eddigi eredményeit, további célkitűzéseit Nacsa János, az MTA SZTAKI intézet Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratórium tudományos főmunkatársa mutatta be. A projekt mintarendszerében a fókusz többek között a kollaboratív robotos szerelésre irányul, amely az emberi rugalmasság és problémamegoldó képesség kombinálja a robot precizitásával és kitartásával.
A KPMG meghatározása szerint az Ipar 4.0 nemcsak robotizációról, automatizációról szól, hanem az egy sokkal „holisztikusabb történet” – mondta Boros Árpád, a KPMG jármű- és gyártóipari szektor szenior menedzsere. Kiemelte: a KPMG 9 modul (például vállalati stratégia, információbiztonság, technológia, munkatársak bevonása, vállalati kultúra) alapján vizsgálja a gyártó vállalatokat, amire alapozva tesz fejlesztési javaslatokat a cégek számára.
Keller László, az Audi Motorgyár IT-vezetője beszámolt arról, hogy szeptemberben fog elindulni Győrben az Audi AG első elektromotor gyára, amelyben egy teljesen új technológiát, az úgynevezett moduláris gyártást fogják megvalósítani. Ennek értelmében különböző szigetekben fogják gyártani az elektromotorokat, amelyek között önjáró robotok fognak közlekedni, amelyek elvégzik a gyártás irányítását, illetve a logisztikai kiszolgálást.
