„A gabonapiacon az elmúlt 2 napban azért a profitrealizálás elindult, de előtte komoly áremelkedés volt. A magyar mezőgazdaságot is érinti a közel-keleti háború az üzemanyagárak miatt, ugyanakkor a kormány üzemanyag-árstop intézkedése és a gazdák egyébként is meglévő üzemanyag-ártámogatása tompít ezeken a hatásokon" – kezdte elemzését Fórián Zoltán, az Erste agrárszakértője a szerdai Reggeli Monitorban.

A műtrágya kérdésében nagy jelentőségű a Hormuzi-szoros. Ez viszont komoly fejtörést okoz az európai gazdáknak. „A műtrágyatermeléstől eszméletlen módon függ az élelmiszertermelés. Ez az agrárpiaci termékek 50 százalékánál így van. Az olajjal ellentétben ráadásul itt nincsenek tartós készletek. A szállítási gondok és az alapanyag-ellátási problémák ennél fogva azonnali áremelő hatást okoztak a piacon" – részletezte a többoldalú piaci kihívásokat az Erste agrárszakértője.

Szerinte ez mindaddig tartani fog, amíg zajlik az iráni konfliktus. Aki nem vásárolta meg idejében a nitrogénalapú műtrágyát, annak a termelési költségei már elkezdtek látványosan emelkedni.

„A keverék takarmányok aminosav összetevőkkel jellemzően Kínából érkeznek, ez is problémát okoz. Az árak negyedével, harmadával megemelkedtek, és ez a magyar gazdák számára is gondot jelent" – árnyalta a többoldalú piaci válságot Fórián Zoltán.Az állattenyésztés is meg fogja érezni az iráni háborút. A szállítási költségek is nagyot emelkedtek. Minden ilyen hatás rontja a mezőgazdaság jövedelemtermelő képességét. „Nagy kérdés, hogy Donald Trump, a nagy hátraarcos, vajon meddig hajlandó elmenni ebben a konfliktusban" – összegzett az agrárszakértő.

Ha a konfliktus hetekig, akár hónapokig elhúzódik, akkor ez a fogyasztói árakban is érezhető lesz.Magyarországon „csak" a költségárak emelkedtek, de Ukrajnában már műtrágyahiány is van.

Probléma a gyenge forint és az erős dollár, ami az importot még drágábbá teszi

„Az iráni háború teljesen megváltoztatta a gazdasági környezetet. Ezért senkit nem lepett meg, hogy a gazdasági növekedési előrejelzését csökkentette, míg az inflációs várakozásait növelte a jegybank" – mondta el felvezetőjében Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.

Még decemberben erre az évre 2 százalék feletti gazdasági növekedést várt a Magyar Nemzeti Bank, addig a mostani ülésén már csak 1,7 százalékos GDP-növekedési várakozásról számolt be.

„A jövő évre és 2028-ra vonatkozóan nem változtak az előrejelzések. Úgy tűnik, hogy az MNB bízik abban, hogy középtávon elérhető a 3 százalékos gazdasági növekedés. Ez azt jelenti, hogy arra számít a jegybank, hogy a háború előtt várt növekedési pályát képes befutni a magyar gazdaság, ha lezárul az iráni konfliktus" – közölte Nyeste Orsolya.

Megjegyezte, hogy a korábbi 3,2 százalékos inflációs várakozását 3,8 százalékosra emelte az idei évre, jövőre pedig 3,7 százalékra. A 2028-as inflációs várakozását nem változtatta meg a Magyar Nemzeti Bank.

„A gazdasági stagnálás legfőbb oka a beruházások 20 százalékos visszaesése. Ezt negatívan értékeli minden közgazdász. Ugyanakkor azt láttuk, hogy a lakossági fogyasztás a növekedés megmentője marad" – mondta el meglátásait az Erste vezető makrogazdasági elemzője.

Kitért arra is, hogy évek óta várja a magyar piac a beruházások visszaerősödését, az úgynevezett beruházási fordulatot.

A műsorvezető Németh László, az interjúkban elhangzott még:

  • Pozitív élelmiszerár-trendet döntött romba az iráni háború;
  • Nemcsak az olaj- és földgáz, hanem műtrágyasokk is érheti a piacot;
  • A beruházások talpra állása nélkül aligha nőhet jelentősebb mértékben a magyar gazdaság;
  • A lakossági fogyasztás hajtóereje akkor maradhat meg tartósan, ha nem száll el az infláció.