„A szanálás egyfajta kikényszerített szerkezetátalakítást jelentett, amelynek az volt a célja, hogy az intézmény hitelezőit ne érje kár, a bankcsoport pedig el tudja kerülni a fizetésképtelenséget, amely változtatások nélkül egy év alatt bekövetkezett volna” – mondta Nyemcsok János, az MKB Bank vezérigazgató-helyettese a Nap Vendége című műsorunkban.

A restrukturálás, a szerkezetátalakítás 2015-ben kezdődött. Rengeteg volt a teendő, hiszen a bank helyzete meglehetősen kilátástalannak tűnt: a mérlegfőösszeg negyede nem teljesítő hitelekből állt, a rossz portfólió leginkább a kereskedelmi ingatlanfinanszírozás terén állt fent. Voltak olyan hitelek, melyek késedelme több éves volt – tette hozzá Nyemcsok János.

Ezt követte a jelentős, piaci körülmények közötti vagyonértékesítés, majd a kockázatkezelési folyamatok, döntési módszertanok felülvizsgálata. Meg kellett szabadulni a nem alaptevékenységet folytató üzletágaktól, leányvállalatoktól. A költséghatékonyabbá tett működéssel, az elbocsájtásokkal, a szerződések áttekintésével valamint a beszállítók újra pályáztatásával húsz százalékos költségcsökkentést tudott végrehajtani a bank.

Az EU az állami támogatást az uniós joggal összhangban lévőnek minősítette

A szanálási folyamat megkezdése után folyamatos kapcsolatban voltunk az Európai Unióval, hiszen a bank 2015 végén, a rossz portfólió leválasztásán keresztül, 32 milliárd forint állami támogatásban részesült - mondta Nyemcsok János.

A szanálási folyamat 2016-ban zárult. A bank tőkehelyzete stabillá vált, így a jövőre tekintve sem volt várható újabb fizetésképtelenségi helyzet. Az időpont egybeesett az MKB privatizációjával, amelynek keretében az állami támogatás is visszafizetésre került.

Nem tett keresztbe a pandémia, az MKB stabil és fenntartható pályán van

A korona-vírus járvány időszakában - nagyon rövid idő, néhány hét alatt - a dolgozók kétharmada otthoni munkavégzésre tudott átállni és a digitális megoldások terén is jelentős előrelépés történt ezen időszakban – teszi hozzá Nyemcsok János. A digitális kapcsolattartás, az ügyintézés rendszereinek fejlesztése az ügyfelek visszajelzése alapján is sikeres volt, így ezek a jövőben is fennmaradnak. Az MKB a restrukturálási időszak alatt is meg tudta tartani ügyfélszámát, a vállalati szegmensben jelenleg is az egyik vezető banknak számít idehaza.

Az egyik érzékeny kötelezettségvállalás a költségcsökkentés volt, ennek keretében le kellett építeni a fiókok egy részét: 76-ról így 51-re csökkent a fiókok száma. Versenyhátrányt jelentett a bankok közötti piaci versenyben, hogy az elmúlt négy évben szigorúan kellett tartani a mérlegfőösszeget, ennek keretében például vissza kellett fogni a marketing aktivitást.

A júniusban lezárt restrukturálás mindenképp sikersztoriként fogható fel, hiszen 2019 végére az MKB minden kitűzött célt elért, az összes, az Európai Unió által előírt vállalást lezárta. A környező országokban az ilyen jellegű bankmentési kísérletek több esetben felszámolással értek véget – mondta el Nyemcsok János.

A teljes beszélgetést itt hallgathatják vissza. A műsorvezető Szajlai Csaba.