Ezt árnyalja Fortune Magazinban nyáron megjelent, az MIT által készített kutatás, amely szerint az AI-projektek 95 százaléka nem hoz értékelhető üzleti eredményt. Ez azt jelenti, hogy 20-ból mindössze egy kezdeményezés válik valódi sikerré, miközben a többi elnyeli az időt, az energiát és a pénzt – összegezte a Quattrosoft Kft. tulajdonosa. A kudarcok egyik fő oka, hogy a gépi intelligenciát sok szervezet a munkavállalók helyettesítőjének tekinti, nem pedig eszköznek.
Tresch András kiemelte a Klarna esetét, amely jól rávilágít a gyakorlati buktatókra. A svéd fintech cégnél az „AI-first" stratégia látványos létszámleépítést hozott, de az ügyfélélmény romlott a robotikus válaszok, az empátiahiány és a rossz kontextuskezelés miatt. Végül a vállalat 2025-ben irányt váltott, és elfogadták, hogy az emberek van, amikor emberekkel – és nem gépekkel – szeretnének beszélni. Újra fölvettek néhány száz főt a Klarnához, és a hibrid irányba mozdultak el.
A Quattrosoft Kft. tulajdonosa kiemelte: nem az AI vagy az ember önmagában a nyerő megoldás, hanem a kettő együtt adja a legjobb ügyfélélményt és a legnagyobb hatékonyságnövekedést.
A folyamatdigitalizáció és az intelligens automatizálás esetében mire kell figyelni a bevezetés során, milyen elvárásokat érdemes támasztaniuk a cégeknek? Milyen lépéseket kell megtenni, hogy ne csalódás legyen a projekt vége? Érczfalvi András ezekről is kérdezte a szakembert a Monitor Délután műsorunkban.
