„Nem okozott nagy meglepetést a 3. negyedéves GDP-adat, amely megerősítette, hogy a magyar gazdaság stagnált. A 4. negyedévben sincsenek olyan jelek, hogy jelentős felpattanás várható. Enyhe pozitívum lehet a negyedéves növekedés az utolsó 3 hónapban, de ez nem lesz olyan mértékű, hogy 1 százalék feletti legyen az emelkedési ütem. Sőt, 2025 egészében már optimista, hogy a teljes évet tekintve 0,5 százalékos lesz-e egyáltalán a gazdasági növekedés" – érzékeltette az egy helyben toporgás valóságát Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.

A 2024-es 0,6 százalékos gazdasági növekedésnél is gyengébben teljesíthet 2025-ben a magyar gazdaság, a fellendülés a makrogazdasági elemző szerint tehát ismét késik egy évet, nem következett be a várt erőteljes gazdasági növekedés.

„A 3. negyedéves, részletes gazdasági adatsorban néhány biztató pontot látni. Egyrészt negyedéves alapon stagnált a beruházás, és a korábbi zuhanás is mérséklődött 8-ról 3 százalékra. Pozitív az is, hogy erősödött a készletezési folyamat a 3. negyedévben. Ez azt jelenti, hogyha a vállalatok elkezdtek készleteket építeni, akkor valami biztatót látnak a közeljövőre vonatkozóan. Ez megalapozhatja egy későbbi export- vagy beruházásnövekedés adatait. Ettől függetlenül a bizonytalanságok velünk maradtak, a magyar gazdaság alapjában kötött pályán mozog. A német növekedési kilátások alapvetően meghatározzák, hogy a magyar ipar ki tud-e lábalni. Ezzel kapcsolatban bízunk a német kormányzati költekezésekben" – mondta el meglátásait Nyeste Orsolya.

Tavasz óta viszont csak nőtt az ezzel kapcsolatos bizonytalanság. Márpedig a nagyobb német költekezés nagyon kellene ahhoz, hogy 2026-ban valóban összejöjjön a 2-2,5 százalékos magyar gazdasági növekedés.

Az AI egyszerre ad és elvesz

Az Egyesült Államokban 1,1 millió ember állásába került már eddig is a mesterséges intelligencia térnyerése.

„Mindenképpen egy furcsa folyamatnak a tanúi vagyunk a gazdaságban. Azt látjuk, hogy az amerikai gazdaság erőteljesen növekszik, a nagy kilengések ellenére. Mindezt alapvetően úgy tapasztaljuk, hogy fokozatosan romlik a munkaerőpiac az Egyesült Államokban. Azt látjuk, hogy ez viszont nem viseli meg a teljesítményt. Ezt a szakértők a mesterséges intelligencia hatékonyságnövekedésének tulajdonítják. Akár 1 százalékponttal is jobban teljesíthet az amerikai gazdaság. Ennek az átalakulásnak a vesztesei egyelőre a fiatal, junior informatikusok. Hasonló a helyzet az ügyfélszolgálatosok körében is" – érzékeltette a helyzetet Nagy András, az Erste részvényelemzője.

Óriási viszont a fejlesztések költségigénye. Éves szinten 800-1000 milliárd dollár, ami az AI fejlesztésére megy. Nemcsak a szoftverek tanítása kerül sok pénzbe, hanem a szerverparkok felépítése és az energiaigény előteremtése is.

„Az amerikai GDP nagyságrendileg 30 ezer milliárd dollár, vagyis jelenleg az amerikai gazdasági teljesítmény 3 százalékát mesterséges intelligencia fejlesztésére használják fel. Ezek a fejlesztések azért is nélkülözhetetlenek, mert e nélkül alig lenne gazdasági növekedés az Egyesült Államokban" – mondta el az egyéb részleteket a részvényelemző.

A nagy technológiai cégek beruházásai nem teszik annyira sérülékennyé pénzügyileg az ilyen jellegű fejlesztéseket. A jegybankok tartanak attól, hogyha az AI-ra épülő modell valamiért megbillen, az komoly vagyonvesztéssel járhat.

A Reggeli Monitor műsorvezetője, Nagy Károly. Az interjúkban elhangzott még:

  • Elég lehet-e a 35 ezres külföldi munkaerőlétszám jövőre?
  • A magyar munkaerőpiac továbbra is fennálló strukturális problémái.
  • Az esetleges orosz-ukrán béke csak az egyedi cégek szintjén jelenthet segítséget a magyar gazdaság számára.
  • Lehet negatív hatása az AI-fejlesztéseknek az Európai Központi Bank és a Bank of England szerint?
  • A mesterséges intelligencia miatt megszűnő munkahelyek miatt lehet-e alapjövedelem?