Az elemzői várakozásokkal összhangban, a 2-2,25 százalékos sávban tartotta az alapkamatot a FED monetáris tanácsa. A mostani ülés azért sem lepte meg a piacokat, mert ezúttal elmaradt a kamatdöntés utáni sajtótájékoztató, ami esetleg tartogathatott volna meglepetéseket- magyarázza Keresztyén Attila, az OTP Treasury üzletkötője. A FED kommentárjában jelezte, hogy továbbra is erősnek látják az ország gazdasági aktivitását, az infláció stabilan 2 százalék közelében maradhat, emellett a hosszútávú inflációs várakozásaikon sem változtattak. Az egyetlen némiképp váratlan fordulatot az jelentette, hogy az üzleti beruházások enyhülését tapasztalták a harmadik negyedévben.

A politikai helyzetről és bizonytalanságokról viszont nem esett szó, holott a félidős választások után egyfajta politikai patthelyzet alakult ki. Azzal, hogy a demokraták kerültek többségbe a képviselőházban, hosszas egyeztetések és viták várhatók egy-egy törvény elfogadása kapcsán. Hamarosan jön a költségvetési vita is, jövőre az államadósság-plafon elfogadásának kényszere nehezedik a Fehér Házra, tehát nagy horderejű politikai döntések várhatók, ahol az elhúzódó tárgyalások csak bizonytalanságot szülhetnek.

Ugyanakkor Keresztyén Attila szerint miként a FED, úgy a befektetők is egyre inkább „adatvezéreltek” lettek. Vagyis csak a tényként kezelt makroadatokra, kamatemelésekre reagálnak, ez mozgathatja a dollár árfolyamát is. Az OTP üzletkötője szerint az eurótól várhatnánk inkább egy erősebb teljesítményt, főként azért, mert az Egyesült Államok gazdasági ciklikussága előrehaladottabb, mint Európáé. Viszont az európai gazdaságokban a perifériás országokban lévő bizonytalanságok erősen rányomják a bélyegüket az euró árfolyamára. Ezért van az, hogy egy euró erősödés után inkább a dollár felé történő visszarendeződést, semmint további euró erősödést láthatunk jellemzően.

Már nem feltétlenül olajkövetők az olajdevizák

Miként az Egyesült Államokban, úgy Kanadában is egyre inkább a kamatvárakozások hajtják a fizetőeszköz árfolyamát. Keresztyén Attila úgy véli, hogy a 2014-2015-ös olajpiaci válság után Kanada sikeresen tudta függetleníteni a devizáját a kőolaj árfolyamának változásától. Ha a kőolaj kiszámítható pályán mozog, már nincs olyan direkt hatással a kanadai dollárra. Az USA északi szomszédja szintén elkezdett egy kamatemelési ciklust tavaly nyáron, azonban a NAFTA-szerződés (észak-amerikai kereskedelmi megállapodás) körüli bizonytalanságok miatt idejekorán abbamaradt ez a folyamat.

Norvégiában is enyhül a kőolaj devizapiaci hatása, az északi országban a friss októberi inflációs mutató lepte meg az elemzőket, és mozgatta meg a norvég koronát. Az adat 3,1 százalék lett a 3,4 százalékos várakozás helyett. Keresztyén Attila hozzáteszi, hogy ha a nagy képet nézzük, akkor a norvégoknál is a makroadatok, a munkaerő piaci mutatók a perdöntők, nem beszélve a kamatemelésekről. A norvég monetáris tanács szeptemberben emelte 0,75 százalékra az irányadó rátát, ezzel bőven előrébb járnak, mint például a kormányalakítási válsággal küzdő svédek, ahol még mindig mínuszos az alapkamat.

A műsorban emellett még több érdekes dologról esett szó az olajpiac kapcsán, hétvégén orosz-szaúdi csúcstalálkozót lesz, ami a decemberi OPEC ülés főpróbájának is tekinthető. Keresztyén Attilával Nagy Károly beszélgetett Reggeli Monitor című műsorunkban.