Egy csúcstalálkozó a két elnök között pedig mindenképp megmozgatta volna a piacokat, és nyomást helyezett volna Vlagyimir Putyinra az ukrán konfliktusban- véli Nagy Milán, az OTP szenior treasury értékesítője. Az elemző szerint Trump azért határolódott el a találkozótól, mert az oroszok még mindig nem engedték el a Kercsi-szorosnál történt összetűzés óta hadifogságban tartott ukrán tengerészeket, és az elfoglalt hajókat sem adták még vissza Ukrajnának. Érdekes azonban, hogy az ukrán-orosz konfliktus, a 10 megyére elrendelt hadiállapot nem rengette meg a devizapiacot, még a régiós devizákban sem láthattunk komolyabb mozgásokat. Az ukrán hrivnya gyengült egyedül nagyobb mértékben, de az orosz rubel például nem reagált érdemben a történtekre. Nagy Milán szerint alapvetően három tényező homályosítja el a szomszédunkban zajló csatározást.

Az első helyre a hétvégi, Argentínában megrendezendő G20-as találkozó kívánkozik. Ezen belül is kiemelt figyelem övezi majd Hszi Csin-ping kínai elnök és Donald Trump kétoldalú találkozóját. Nagy Milán szerint összeborulás semmiképp sem várható a két vezető között, az viszont valószínű, hogy Kína engedményeket tesz az USA-nak. Vagyis visszavesz az állami cégek támogatásából, jobban helyzetbe hozva ezzel az amerikai vállalatokat. Az Egyesült Államok cégei most is jelen vannak Kínában, viszont a működésükhöz 50 százalékban egy kínai entitázst is be kell vonniuk. Innen datálható az amerikai gyanú, miszerint a kínaiak „lenyúlják” a tengerentúli technológiát.

„Trump érzi, hogy most van az egyik utolsó lehetősége arra, hogy a növekvő kínai dominanciát, gazdasági terjeszkedést lassítsa”- mondja Nagy Milán. Hszi Csin-ping ugyanis beiktatása után kijelentette, hogy vége van a korábbi időszaknak, amikor Kína olcsón előállított termékeit Amerika megvette, cserébe a távol-keleti ország amerikai állampapírokat vásárolt. Kína világgazdasági vezető szerepre tör. Jól jelzi egyébként ennek realitását, hogy míg 1990-ben a G7 országok a világ GDP növekedésének 66 százalékát garantálták, mára ez az arány 45 százalékra zsugorodott. Ebben pedig Kína, illetve a délkelet-ázsiai régió rohamos fejlődése játszik döntő szerepet.

Egyedül maradt Szaúd-Arábia az olajpiacon

A harmadik tényező, ami kvázi zárójelbe teszi az ukrán-orosz konfliktust a devizapiaci szereplők számára, az a december 6-án esedékes bécsi OPEC ülés. Az elemzők a kitermelés csökkentését várják az üléstől, ugyanis a várakozásokkal ellentétes trendek jelentek meg a piacon az elmúlt hetekben. Bár mindenki arra számított, hogy az Egyesült Államok embargót vet ki Iránra, további hat hónapig mégis engedi az USA a szövetségeseinek, hogy a közel-keleti országtól olajat vásároljanak. A kínálat tehát fennmaradt, miközben az olaj iránti globális kereslet legalábbis stagnálni, de inkább csökkenni fog jövőre és azt követően is.

Ha a nagyhatalmak érdekeit nézzük, az Egyesült Államoknak és Oroszországnak a mostani 50-60 dolláros olajárszint teljesen megfelel. Talán Oroszország van a legkényelmesebb helyzetben, Putyin ki is jelentette, hogy a 60 dollár tökéletes számukra: az olajipari vállalatok 3-4 dollárból kitermelnek egy hordó olajat, ugyanennyiért elszállítják egy tankerhez, 40 dollárt leadóznak belőle, a többi pedig színtiszta profit. Ha egy kicsit esik az olajár, akkor pedig a gyengébb rubel miatt tudnak tompítani ezen a negatív hatáson.

Szaúd-Arábiával már más a helyzet. A Nemzetközi Valutaalap szerint 73 dolláros olajár esetén lenne teljesen rendben az ország jövő évi költségvetése. Na, most ha december 6-án 1 millió hordóval vágják is a kitermelést az OPEC országok (ez a napi globális termelés egy százaléka), akkor sem valószínű, hogy eddig felmennének az árak, sőt, egyenesen valószínűtlen. Meglátjuk, hogy a Mikulás milyen olajárakat tartogat a puttonyában december 6-a alkalmából.

A teljes beszélgetést itt hallgathatják meg, Nagy Milánnal Szűcs Péter beszélgetett.