„Az energiaszektornak nagyon izgalmas volt az első negyedéve. Az iráni háború kirobbanása nagyon nagy változást hozott a piacon. Ha csak a januárt és a februárt néztük volna, összességében még csökkentek is az energiaárak, csakhogy a háború miatt azok február végén kilőttek felfelé, és ez okozta azt, hogy az első negyedéves olajárak egy picit magasabbak voltak, mint 1 évvel korábban, a gázárak azonban így is esni tudtak" – vázolt néhány piaci érdekességet Nagy András, az Erste részvényelemzője.
A márciusi értékek viszont kiugróak voltak az árakban, emiatt is, az energiacégek 40 százalékos profitnövekedésről tudtak beszámolni. Részben azért, mert a finomítói és petrolkémiai marzsok nagyon-nagyon megugrottak.
„A másik érdekesség, hogy a március rendkívül volatilis volt az árak szempontjából. Az tudta nagyon megdobni a profitot, ha az energiacégnek külön kereskedő vállalata is van. Így például a BP-nek is ez húzta felfelé a nyereségességét. A magas energiaárak és a jelentős piaci hullámzás áprilisban és májusban is velünk maradtak. Az energiaszektor szereplői ebből továbbra is profitálnak majd" – közölte az Erste részvényelemzője.
A pénzügyi szektor a másik kiemelkedően teljesítő. Itt 17 százalékkal emelkedett a cégek nyereségessége. „A biztosítóknál 25 százalékos profitnövekedés volt bázishatás miatt. 1 évvel ezelőtt ugyanis Los Angelesben óriási erdőtűz volt, ami viszont az európai biztosítási díjakat is érintette. Főleg a viszontbiztosítóknak volt amerikai kitettsége. Idén már viszonylag kevés természeti katasztrófa volt, így mérsékeltebb volt a kárhányad, ami növelte a biztosítók profitszintjeit" – indokolta a szektor jó teljesítményét Nagy András.
A részvényelemző megjegyezte azt is, hogy a bankok 7 százalékos profitnövekedése sem lebecsülendő teljesítmény. Továbbra is kevés a nem teljesítő hitelek aránya. Jó a pénzintézetek számára a 2 százalékos kamatszint is, amelyet az EKB határozott meg.
„Az autóipar gyenge pont volt az európai vállalatoknál. 14 százalékos profitvisszaesést szenvedett el a cég éves szinten. Főként a kínai autógyártók okoznak komoly versenyt, leginkább a fogyasztói áraknál. Egyre több márkakereskedés akciózik. De az eladott volumenben is csökkenést tapasztalnak az európaiak" – összegzett Nagy András.
A CSG cseh fegyvergyár 60 százalékkal több nyereséget ért el. A német Rheinmetall 27 százalékos profitbővülést ért el. Az olasz Leonardonál ugyanakkor 50 százalékos nyereség-visszaesést mértek. „A fegyvergyártóknál a kapacitásbővítés a legnehezebb része az üzletmenetnek, mert a termelés felfuttatása évekbe telhet" – magyarázta a hátteret az Erste részvényelemzője.
A szolgáltatás és a lakossági fogyasztás húzta a magyar GDP-t
A szolgáltatások és a lakossági fogyasztás húzta a gazdasági növekedést, de az ipar is hozzájárult a jobb magyar adathoz. A Központi Statisztikai Hivatal második becslése szerint a magyar gazdaság teljesítménye éves összevetésben 1,7 százalékkal, az előző negyedévhez képest pedig 0,8 százalékkal nőtt. Három év visszaesés után ismét növekedést mutatott az ipar és a feldolgozóipar is.
„Ismét előtérbe kerültek a növekedési kilátások, akár az idei évet nézzük, akár a középtávú kilátásokat. Mivel a Hormuzi-szoros válságának hatásai még nem jutottak el a magyar gazdaságba, ezért ez még ott lebeg a hazai teljesítmény feje felett. Az iráni háború az első negyedévet még nem befolyásolta. Ez egy negatív kockázat főleg az energia- és ellátási lánc problémák miatt" – közölte meglátásait a szerda reggeli műsorban Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.
A rövid távú probléma a következő hónapokban megoldódhat a Hormuzi-szoros részleges megnyitásával.
„Ha csak nem éri újabb sokk a világot, az iráni háború által okozott válság már nem érinti majd annyira a világot 2027-ben és '28-ban. A zárolt EU-források felszabadítása pedig egyértelműen pozitív kockázat a magyar gazdaság teljesítménye szempontjából. 2027 második felétől lesznek érezhetőek a magyar gazdaságban az uniós források hatásai" – részletezte meglátásait Nyeste Orsolya.
Az Erste vezető makrogazdasági elemzője úgy látja, hogy a forinterősödés hatása vegyes.
„A GKI elemzése szerint májusban megugrott a lakosság bizalma, ezt betudhatjuk a választási eredménynek és a nagy bizalomnak. Az exportra termelő kis- és középvállalkozások számára az erősödő forint már nem annyira jó hír. A hitelminősítők döntései eddig pozitívak, ha pedig ősszel javítják a besorolások kilátását negatívról stabilra, akkor fenntartható marad az állampapírok hozamcsökkenése" – boncolta ki a makrogazdasági tényezőket az Erste vezető makrogazdasági elemzője.
„Legalább 1 százalékos gazdasági többletnövekedést jelent középtávon az uniós források beáramlása Magyarországra. Ha pedig ezeket a pénzeket sikerül jól elkölteni, akkor azt is elérhetjük, hogy a potenciális növekedési kilátásaink is javuljanak, a jelenlegi 1 százalékról" – zárta gondolatait Nyeste Orsolya.
A Reggeli Monitor műsorvezetője, Németh László. Az interjúkban elhangzott még:
- Sok leírás tapasztalható az európai autós cégeknél
- A fegyvergyárak viszont jól mennek
- A háború miatti kereslet következtében a fegyvergyárak megrendelései évekkel előre megvan
- A hozamcsökkenés is nagy segítség lehet a magyar költségvetés számára
