A jegybank is értékeli a magyar versenyképességet
„Egyáltalán nem ritka, hogy egy jegybank tevékenysége ezt a területet is érinti. Európában, több országban is van erre példa” – mondta a Trend FM háttérműsorában Palotai Dániel. Példaként Észtországot említette, ahol maga a jegybank publikálja a versenyképességi jelentést, de hasonlóképp nyilatkozik a versenyképességről a brit és a kanadai központi bank is. Sőt, Palotai Dániel szerint az Európai Központi Bank is üzemeltet egy versenyképességi kutatóhálózatot, amelynek tagja minden eurót használó ország jegybankja.
 |
| az MNB monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója |
Az elmúlt időszakban az egyik versenyképességi rangsorban feljebb kapaszkodott, a másikon viszont lejjebb csúszott Magyarország. Palotai Dániel szerint egyetlen számba sűrítve nem lehet meghatározni egy ország versenyképességet. Az MNB 106 mutatóval dolgozik majd, amelyek közül állítása szerint 95 százalék teljesen objektív mutatónak számít. A World Economic Forum szerinte sok esetben szubjektív mutatókat használ.
A régión belül nincs sok eltérés az országok között, bár azt Palotai Dániel megjegyezte, hogy Magyarország a rendszerváltás után nem használta ki azokat a lehetőségeket megfelelően, amelyek a dinamikus növekedési pályára állították volna. A 2000-es évek elejét például elvesztegetett éveknek nevezte a jegybank ügyvezető igazgatója.
Palotai Dániel szerint a strukturális reformoknak van egy olyan jellemzője, hogy a költségei rövidtávon jelentkeznek, míg a hasznai hosszú távon. Ilyenek az oktatásra fordított pénzek.
„Az alacsonya függő gyümölcsöket már leszedtük, de jó hír, hogy évről-évre több a költségvetési mozgástér a versenyképességi intézkedésekre” – mondta az MNB ügyvezető igazgató.
A magyar gazdaságra továbbra is jellemző a dualitás. A nagyvállalatok illetve a kis- és középvállalatok között továbbra is hatalmas termelékenységbeli különbségek vannak. A helyzetet nehezíti az is, hogy a Magyarországon működő nagyvállalatok termelékenysége is elmarad a nemzetközi nagycégek termelékenységétől. A Visegrádi Térségben a teljes vállalati termelékenység 25 ezer euró/fő körül alakul, ami csupán 40 százaléka a nyugat- és észak-európai vállalatok termelékenységének.
Palotai Dániel szerint amennyiben a hazai kis- és középvállalkozások termelékenysége fel tudna zárkózni a Magyarországon működő nagyvállalatok termelékenységéhez, az már önmagában több százalékponttal növelné a GDP-t Magyarországon. „Ezt például úgy lehetne elérni, hogy a hazánkban működő, nagytermelékenységű vállalatok minél nagyobb arányban dolgozzanak hazai beszállítókkal” – érvelt a jegybank ügyvezető igazgatója. Palotai Dániel ugyanakkor elismerte, hogy nehéz bekerülni egy neves vállalat termelői láncába, mert nagyon komoly elvárásaik vannak a termék minőségében, specifikációjában, a mennyiséget illetően, nem beszélve a vállalt határidők tartásáról. Főleg a volumenben maradnak el a kisvállalatok az elvártaktól.
Elvesztegetett életek – kieső munkaórák
Magyarországon a várható élettartam ugyan nőtt az elmúlt években, de még mindig elmarad a régiós átlagtól. Palotai Dániel a műsorban megemlítette, hogy az elveszett éveket tekintve – ami a 70 év alatti, megelőzhető haláleseteket jelenti – nem állunk jól. 100 ezer lakosra vetítve 5 ezer életévet veszített el az ország 2015-ben. Ez a szám a régióban 4200 körül alakul, az uniós átlag pedig 3500. Az 5 ezer életév elvesztése 100 millió munkaóra kiesést is jelent a magyar gazdaságban. Ez a gazdasági növekedés szempontjából is jelentős versenyhátrányt jelent.
A Visegrádi Országokkal összevetve Magyarország néhány mutatóban jobb, néhányban viszont gyengébb, mint a versenytársai. Az adórendszert tekintve ugyanakkor Palotai Dániel szerint egy jelentős versenyhátrányt kell ledolgoznia az országnak. A munkavállalás adóterhelése az utóbbi évek csökkentései miatt már hasonló szintre került, mint a régiós társaké, de más tekintetben messze nem mondhatjuk magunkat még versenyképesnek. Lengyelország lehet egy jó példa, ahol a teljes foglalkoztatási terhet figyelembe véve a legalacsonyabb az adóteher a régióban – érvelt az ügyvezető igazgató.
Palotai Dániel megemlítette azt is, hogy Magyarország mind a régiós, mind az EU-átlagánál nagyobb összeget fordít közigazgatásra. A digitalizációban is sok előrelépés történt, de még bőven lenne tér itt a fejlődésre. Az internet lefedettségét és a minőséget illetően viszont nagyon jól áll az ország.
50 versenyképességi reform
Palotai Dániel szerint 8 területen az átalakítások teljesen megvalósultak, 26 esetben részben kezdődtek el, 16 esetben viszont még nem történt előrelépés. Sok átfedés van aközött, ami megvalósult kormányzati részről, és aközött, amit a Magyar Nemzeti Bank javasolt az úgynevezett versenyképességi kötetében. A jegybank ügyvezető igazgatója szerint nagyon sok feladata van még a hazai gazdasági élet szereplőinek a területi egyenlőtlenségek csökkentése terén.
Demográfiai helyzet és munkaerőpiac
A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy még mindig kedvezőtlen a hazai korfa. A mélypontról sikerült elmozdulni a termékenységi mutatót illetően, de a szociális intézkedések ellenére, 2016-ban is csak 1,49 volt a termékenységi mutató, a kívánt 2,1 helyett. A családonként legalább 2 gyerek megszületésére azért lenne szükség, hogy stabil maradjon a lakosságszám, bár ennek teljesülése esetén is még évekig csökkenne a Magyarországon élők száma.
A munkaerőhiány nem egy magyar specifikus kihívás, hanem a régióban is általános. Szlovákia például úgy döntött, hogy felszabadítja munkaerőpiacát a nem Európai Uniós állampolgárok előtt. Palotai Dániel erre úgy reagált, hogy Magyarország számára ez nem feltétlenül követendő példa. A jegybank ügyvezető igazgatója szerint még jelentős tartalékok vannak a magyar munkaerőpiacon, és nemcsak a régiós különbségekre gondol, hogy keletről átmenjenek az emberek nyugatra dolgozni, hanem akár a keleti, vagy a dél-dunántúli régiókban is többet fektethetnének be a cégek.
Palotai Dániel szerint Magyarország elmaradott az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formákban, ennek a bővítése is sokat segíthetne a munkaerőpiacon. A részmunkaidő és a távmunka fejlesztésére lenne szükség, amit meglepő módon kevésbé alkalmaznak a magyarországi cégek. A jegybank ügyvezető igazgatója példaként hozta fel a Gyes-en lévő kismamákat, akik közül sokan tudnának pár órányi munkát vállalni, de ugyanakkor teljes, 8 órás állásban még nem tudnak elhelyezkedni.
A válság után a közmunkaprogram hatékony volt, de azt a dolgozói létszámot is át lehetne irányítani a versenyszférába. „Jelenleg a dolgozók 20 százaléka tud továbbmenni, és magáncégeknél elhelyezkedni, ez nem túl erős, ezen lehetne mit javítani” – mondta a Trend FM, A Nap Vendége műsorában Palotai Dániel.
A bankrendszer versenyképességi szerepe
A hitelhez való hozzáférés lehetősége még mindig nem megfelelő Magyarországon. A jegybank ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy a hazai bankrendszer még mindig drágán, rossz költséghatékonysággal működik. Ez a terület mindenképpen fejlesztésre szorul, mert ennek az a következménye, hogy a hitelek magasabb kamatfelárral vehetők fel a forrásra szoruló magyar cégek számára, mint mondjuk a környező országokban. „Ez súlyos, hosszú távú, termelékenységet hátráltató tényező” – hangsúlyozta Palotai Dániel.
A GDP-növekedés fenntarthatósága
A jegybank ügyvezető igazgatója nem tart attól, hogy a 3-4 százalék közötti gazdasági növekedés nem fenntartható. Sőt, Palotai Dániel azt mondta, hogy ennél nagyobb GDP-bővülésre lenne szükség ahhoz, hogy Magyarországon tartósan és fenntartható módon egy felzárkózási pályán tudjon maradni. Szerinte ezért is fontos a versenyképességgel most foglalkozni, mert a 4 százalék feletti bővülést csak egy versenyképesebb gazdasági szerkezettel tudja elérni az ország. Az átalakításhoz rendelkezésre áll a költségvetési tér. Palotai Dániel szerint elindult egy versenyképességi fordulat is az országban. A jegybank a maga eszközeivel és intézkedéseivel segíti a gazdasági növekedés ösztönzését. Szerintük 2 százalékkal járultak hozzá a gazdaság növekedéséhez. A csehekkel szemben a magyar jegybank monetáris tanácsa egyelőre nem gondol a szigorításra.
Az Euró bevezetése
Palotai Dániel a műsorban nem foglalt állást azzal kapcsolatban, hogy az euró bevezetése milyen hatással lenne a magyar gazdaság versenyképességére. Szerinte egy rosszul meglépett euróbevezetés akár káros is lehet a gazdaságra nézve. Erre főként a mediterrán országokat hozta fel példaként. Azt viszont elismerte, hogy Szlovákiát az euró megvédte a gazdasági válság káros hatásaitól. Palotai Dániel szerint viszont északi szomszédunk a közös pénz bevezetése előtt sok mindent meglépett, ami versenyképesség terén sokat jelentett.
A 2002-es állásfoglaláshoz képest a Magyar Nemzeti Bank most úgy látja, hogy költségszinten sokat romlott a helyzet egy esetleges euróbevezetés meglépéséhez. Azt ugyanakkor a jegybank ügyvezető igazgatója nem tudta megmondani, hogy jelenleg még mindig több előnnyel, vagy inkább már több hátránnyal járna Magyarország eurózónához való csatlakozása. Szerinte ez egy jóval hosszabb elemzést igényelne.
A műsor és a cikk a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával készült.
