Két szerző egymáshoz közeli és mégis egyedi véleménye fogalmazódik meg a Magyar Nemzeti Bank fiatal és energikus ügyvezetőinek Versenyképesség és növekedés címmel nemrég megjelent könyvében. Palotai Dániel Virág Barnabással közösen írt és szerkesztett közgazdasági kötete szakkönyv ugyan, mégis mindenki, főleg a gazdaság aktív szereplői számára hasznos és közérthető olvasmány. A vaskos kiadvány a magyar gazdaság következő negyed századára igyekszik reform-javaslatokat adni ötven pontba szedve, kiemelten szem előtt tartva azt a célt, hogy a magyar gazdaság mielőbb fenntartható pályára tudjon állni.

Az ma már egyértelmű, hogy a rendszerváltás idején táplált reményeket a gazdaság átalakítását illetően nem igazán sikerült valóra váltani. Magyarország nem tudott úgy felzárkózni a nyugati modellekhez, ahogy szerettük volna, most azonban újabb lehetőség adódik a strukturális reformokra. A jegybank konkrét intézkedési javaslatai mindenek előtt a magyar gazdaság versenyképességi elemeinek meghatározására és azok megvalósítására irányulnak - emelte ki Palotai Dániel. A versenyképesség mérése azonban meglehetősen összetett. A Word Economic Forum 140 tagú listáján hazánk jelenleg a 63. helyet foglalja el, ami nem is önmagában a helyezés miatt figyelemre méltó, hanem a régiós versenytársak viszonylatában elért pozíciónk miatt, ami bizony tíz-húsz helyezést illetően mutat lemaradást. Az ügyvezető igazgató véleménye szerint persze a versenyképességi mérőszámok és a szubjektív rangsorok tekintetében bőven akadnak torzítások, a legfontosabb az, hogy egy országnak nem elég versenyképesnek lennie, hanem annak is kell látszania.

A Word Economic Forum észrevételei szerint Magyarországon túl nagy az állam, kiterjedt a bürokrácia és sok költségelem indokolatlanul telepszik rá a reálgazdasági szférára. Palotai Dániel kiemelte: a jegybanknál főként az állami versenyképesség alakulását mérik, amelyben a bürokrácia és az adózási helyzet egyaránt kiemelt helyen szerepel. Az egyértelműen látható, hogy a bürokrácia szerepe és az állam kiterjedtsége tényleg túl nagy Magyarországon, és a közfoglalkoztatottak aránya is elég tetemes. Ezeket az arányokat regionális szinten és az egyes területi egységekhez mérten is csökkenteni kell - húzta alá a jegybankár.

A közfoglalkoztatási rendszer eddig sikeresen ellátta a küldetését, sokakat visszahozott a munka világába, amit az MNB is üdvözöl - emelte ki az igazgató. Közismert, hogy a rendszer átmeneti jellegű, de ennek ellenére folyamatosan erősíteni kell. Kiemelt cél, hogy az ily módon újra munkához jutó foglalkoztatottak a nyílt munkaerőpiacon hosszabb távon is meg tudják állni a helyüket. A jegybank javaslata szerint tovább javíthatna a rendszer hatékonyságán, ha a munkapiacra belépők betanulási költségeihez hozzájárulna az állam, segítve és ösztönözve ezzel a munkaadót is.

Jellemző probléma még hazánkban a közalkalmazotti szféra kiterjedtsége: mintegy 170 háttérintézmény áll a minisztériumok mögött, ami távolról sem támogatja a közszféra versenyképességét. Miközben ezen körben a bérek sem olyanok, amelyek képesek a versenyszférával szemben hosszabb távon megtartani az alkalmazottakat. A jegybank szerint az érintettek körében fontos lenne az erőforrások felhasználásán javítani és érdemes a munkaerő-költségekre is fokozottabban odafigyelni. Az adóbeszedés hatékonyságának növelésében már sikerült valamennyit előrelépnünk - tartja Palotai Dániel -, amiben nagy segítséget jelent az elektronikus pénztárgépek alkalmazása, kiemelten az általános forgalmi adó (áfa) szempontjából. Kimutatható, hogy az elmúlt időszakban nőttek az adóbevételek, miközben az áfa-kulcsok nem változtak. Azaz egyértelműen az adóbefizetések vonatkozásában erősödött a fegyelem. A Magyar Nemzeti Bank a jövőben is arra ösztönzi majd az adóhatóságot, hogy tovább erősítse a beszedés hatékonyságát és szigorítsa az adóellenőrzést.

A jegybanki szerzők könyvükben kitérnek a magyarországi vállalatok versenyképességének kérdéskörére is. Az e témához kapcsolódó javaslatok között Palotai Dánielék a multinacionális cégek magyarországi leányvállalatai, illetve a hazai kis- és közepes vállalkozók eltérő adottságait is említik. Annak érdekében, hogy ez utóbbi kör - amely a foglalkoztatottak mintegy kétharmadát adja - képes legyen felzárkózni a nemzetközi hátterű cégek versenyképességi színvonalához, az adózás módszertanában lehetne érdemi változást bevezetni. Az MNB e kérdéskörben azt javasolja, hogy átfogó adóreform keretében a jelenlegi eredményszemléletű adózás helyett mozduljon el a szabályozás a pénzforgalmi módszer irányába. Vagyis egy olyan adózási formát lenne kívánatos kialakítani, amelynek keretében a vállalkozónak csak azután a jövedelem után kellene adót fizetnie, amit valóságosan ki is vesz osztalék formájában a cégből. Mindebből az is következik, hogy azok az összegek, amelyek bent maradnak a társaságnál és azt a tulajdonos visszaforgatja fejlesztésre, beruházásra, nem lennének adókötelesek. Ez a megoldás a kedvezményes hiteleknél is fokozottabban ösztönözné beruházásokra a vállalkozásokat, és amíg a társaságok nem nyereségesek - jellemzően a kezdeti években -, addig egyáltalán nem fizetnének adót.

Ahogyan ugyancsak javaslattal álltak elő a kötet szerzői a kutatás és fejlesztés, valamint az innováció felpezsdítésére. Miután - még mindig a versenyképesség szempontjait tartva elsődlegesen szem előtt - Magyarország mind a kutatás és fejlesztési ráfordítások, mind szűkebben a vállalati szintű innovációk tekintetében elmarad a régiós társaktól, e téren is lehetne adókedvezménnyel növelni a motivációt. A javaslat az uniós pénzek fokozottabb és célirányosabb felhasználása mellett felveti, hogy a vállalkozásoknál alkalmazott kutatók esetében már abban a fázisban be lehetne vezetni az adókedvezmény érvényesítésének lehetőségét, amikor az érintett alkalmazott még nem szerezte meg a phd-fokozatot.

A folyamatos forráshiánnyal küzdő kkv-szektor számára már eddig is nagy segítséget jelentett a növekedési hitelprogram, és ösztönzésüket most a piaci hitelprogrammal folytatja a jegybank - részletezte a szakember. Ehhez kapcsolódó javaslatuk szerint sokat segítene a piac szereplőin a kedvezményes hitelek mellett egy erős, versengő garanciarendszer kidolgozása, amely mögött állami készfizető kezesség áll. Miközben a Magyarországon működő vállalkozások költséghatékonyságán is sokat lehetne javítani, arról a kormányzati célról már nem is beszélve, amely az uniós források hatvan százalékát a kkv-szektor szereplőihez csatornázná be. Palotai Dániel szerint továbbá kiemelt változás az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank tulajdonába került Budapesti Értéktőzsde nyitottá vált a kis és közepes cégek fogadására, amelyek így jelentős forrásokat szerezhetnek nem csak a hitelintézeti szektor szereplőitől, hanem a tőkepiacról is.

A műsor együttműködő partnere a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány.