Szabó Zoltán úgy gondolja, hogy a forint az ország extra laza monetáris politikája miatt gyengül még a régió többi devizájánál is jobban. Magyarországon rendkívül extrém a monetáris politika. Ennek az az oka, hogy a magyar inflációs cél 3 százalék. Ez magasabb, mint a megszokott 2 százalék körül mozgó inflációs cél, amit a jegybankok ki szoktak tűzni. Természetesen az inflációs céloknál mindig számolnak 1 százalékos amplitúdóval, de Szabó Zoltán szerint nem lényeges pont, hogy ez a kilengés 2 vagy 3 százalékos középértékről indul. A Magyar Nemzeti Bank szerint indokolt a 3 százalékos cél egy feltörekvő piac számára. Szabó Zoltán úgy gondolja, hogy ez egy elfogadható indok, viszont hozzátette, hogy ez a stratégia esetleg hosszabb távon magasabb kamatszínvonalat is igényelne.

Magyarországon a kamatszínvonal azokhoz az országokéhoz hasonló, ahol az inflációs cél százalékon van- tett hozzá az ING elemzője. Magyarországon egy szigorú fiskális politika párosul egy laza monetáris politikával. Szabó Zoltán szerint a statisztikák azt mutatják, hogy egy ilyen konstelláció az adott ország devizájának a gyengülését hozza magával. Azt is elmondta, hogy fordított esetben, tehát laza fiskális és szigorú monetáris politikával a deviza erősödését lehet elősegíteni. Szabó Zoltán azt is elmondta, hogy az MNB azért emelte meg az inflációs célt, hogy minél tovább tarthassa a laza monetáris politikáját.

 

 

Mi lesz, ha változik a szélirány?

Ez az extrém monetáris politika nagyon megnehezítheti Magyarország dolgát, hogyha változnak a nemzetközi trendek. Jelenleg egy már évek óta tartó deflációs, vagy alacsony inflációs közegben van a nemzetközi gazdaság. Ha ebben változás áll be az nem feltétlenül lineáris lesz. Szabó Zoltán szerint, hogyha hirtelen megváltozik a piaci környezet és Magyarország lemaradásba kerülne, akkor azt sokkal gyorsabban kellene adjusztálni, mint azoknak az országoknak, akik erre már elkezdtek felkészülni. Ezt ahhoz hasonlította, mint amikor vezetés közben hirtelen kell fékezni, az addig tartó trendek hirtelen megakadnak, és kevesebb ideje van a gazdasági szereplőknek arra, hogy az új helyzethez alkalmazkodjanak. A régió többi országa, például Románia vagy Csehország, már emelt az alapkamaton. Magyarországon kívül csak Lengyelország nem tette még meg et, de ők eredetileg is magasabb alapkamat szinten voltak. Ez alapján azt lehet mondani, hogy ha jön egy változás a nemzetközi trendben, akkor a régió többi országa könnyebben fog tudni ezekhez alkalmazkodni, mint Magyarország.

Szabó Zoltánnal az ING treasury senior üzletkötőjével Szűcs Péter beszélgetett. Az interjút itt hallgathatják meg: