Kulcskérdés az, hogy kisimul-e a költségvetés év végéig. Főleg azért, mert tavaly év végén a pénzforgalmi szemléletű hiány 5 százalék körül alakult, de az eredményszemléletű bőven 3 százalék alatt volt – ecsetelte az idei költségvetési szempontból megoldandó fő kérdését Banai Péter Benő. A költségvetésért felelős államtitkár a Trend FM, A Nap Vendége műsorában azt mondta, hogy számításaik szerint idén is elérhető a 4 százalék feletti gazdasági növekedés, és így nincs veszélyben a GDP-arányos, 3 százalék alatti uniós módszertan szerinti államháztartási hiány.

Idén 2400 milliárd forintnyi uniós pénz jöhet a magyar gazdaságba

Banai Péter Benő arról is beszélt, hogy európai uniós projektek esetében előleg kifizetésénél nem tudnak rögtön pénzt kérni az EU-tól, mert az Unió csak számlák ellenében fizet, magyarán, a már megvalósult beruházások ellenértékét utalja át. A magyar költségvetés részéről végzett megelőlegezés azt jelenti cserébe, hogy a kedvezményezett vállalkozásnak nem kell bankhoz fordulnia hitelért, nincs likviditási problémája. Banai Péter Benő szerint az államnak ez azért lehet hasznos, mert több embert alkalmaznak a vállalkozók, így nagyobb lesz a járulékbefizetés, és persze a beruházási és a GDP-mutatóknak is jót tehet mindez. Ez a pozitív hatás persze késleltetett. A gazdasági növekedésre gyakorolt hatása az uniós források által beindított fejlesztési projekteknek elhúzódó, és akár pár évbe is beletelhet, amíg kifejtik jótékony hatásukat.

2021-től, az új 7 éves költségvetési időszakban az Európai Unió vélhetően a bruttó nemzeti bevétel (GNI) 1 százaléka helyett, 1,3 százalék lehet a limit a tagállamoktól. Banai Péter Benő államtitkár ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a Visegrádi Országok közös álláspontot képviselnek ezzel kapcsolatban. Kellő súlya van a V4-eknek az egyeztetésben. Az államtitkár azt mondta, hogy ezt a javaslatot nem tartja valószínűnek, hogy elfogadják majd a tagállamok. Szerinte ez a GNI 1 százaléktól nem lesz túl távol. (a májusi Európai Bizottsági javaslat a GNI 1,1 százaléka – a szerk.)

Magyarország kedvezményezettje az uniós programok többségének. Viszont csak a jól felhasznált pénzek tesznek jót a gazdaságnak. Banai Péter Benő egy felmérésre hivatkozott, amely szerint a mediterrán országokban kevésbé érezhető az uniós pénzek hatása, mint amennyire indokolt lenne. Görögország, Spanyolország, Portugália és Dél-Olaszország sem fejlődött akkorát, mint kellett volna. Az államtitkár szerint ez is mutatja, hogy nemcsak az uniós források pörgetnek egy gazdaságot.

A magyar költségvetés jövője

A magyar büdzsében érdemes a következő években a költségvetési hiányt még lejjebb szorítani, esetleg még erőteljesebben csökkenteni az államadósság mértékét, és a felszabaduló kamatkiadásokat egyéb célokra, nem pedig adósságtörlesztésre használni. Banai Péter Benő arra emlékeztetett, hogy 2013-ban került ki Magyarország a túlzott deficiteljárásból, és azóta is 3 százalék alatt tartja a GDP-arányos, eredményszemléletű hiányát, érdemi gazdasági növekedés mellett. Újra befektetésre ajánlott kategóriába került Magyarország a nemzetközi hitelminősítőknél. Egyedül az Eximbank pénzügyeinek az elszámolása ronthatja a következő időszakban az állami pénzügyi folyamatokat, de erről továbbra is vita van az Európai Bizottság és a magyar kormány között.

Az államtitkár szerint nem célszerű az, hogy a hiány 2-3 százalék között lebegjen, hanem a még alacsonyabb szint a cél. 2020-ra a kormány hiány nélküli, pénzügyi szemléletű költségvetést tervez. Sőt, a kormányzat a jelenlegi, 70 százalék feletti GDP-arányos államháztartási hiányt 60 százalékra szorítaná le, 2022-ig. Banai Péter Benő szerint reális ez a konvergencia program, és azt is megemlítette, hogy a magyar alaptörvényben rögzített államadósság-ráta ennél is szigorúbb, ott GDP-arányosan 50 százalékos célt írtak le, bár időkorlátot nem rendeltek hozzá. A kormány a következő évekre is erőteljes európai gazdasági növekedéssel számol. A költségvetésért felelős államtitkár szerint a következő időszakban is folytatódhat a béremelkedés, de a magyar gazdaságnak muszáj versenyképességi és termelékenységi fejlődést elérnie, hogy a bérfelzárkóztatás folytatódhasson.

Itt hallgathatja meg a teljes interjút.

A műsor és a cikk a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával készült.