A január 10-én publikált adatok szerint, a maginfláció 2,1 százalék lett Norvégiában. Nagy Milán elmondta, hogy ezt az eredményt két oldalról is meg lehet közelíteni. Egyik oldalról azt láthatjuk, hogy lassult az infláció, hiszen a november eleji jelentésben még 2,2 százalékot lehetett látni. Az elemzői várakozások 1,9 vagy 2 százalékot vártak, de ennek ellenére a januári számok a vártnak megfelelőek. Amit észre kell venni az infláció tükrében, hogy tavaly szeptemberben a norvég jegyben 0,5 százalékról 0,75 százalékra emelte az alapkamatot. Mivel az infláció azóta a várnál kisebb mértékben lassult lehet számítani arra, hogy márciusban egy újabb alapkamat emelésre szánhatja el magát a jegybank. Ezt az is alátámaszthatja, hogy a norvégoknál is 2 százalék az inflációs cél, amit egy kis rásegítéssel könnyen el is érhetnek.

Magával rántotta a kőolaj a koronát

Ahogy arról már volt szó, a norvég gazdaságra jelentős hatással van a kőolaj árának az alakulása. A tavaly év végi olajár esés éreztette a hatását a norvég devizán is, a korona óriási gyengülést produkált az euróval szemben. A fizetőeszköz gyengülése kisebb riadalmat keltett, hiszen egy inflációs nyomást sejtetett. A maginfláció jelenlegi 2,1 százalékos szintje akár 2,3 százalékig is gyorsulhat. Ez a komponens szinte borítékolhatóvá teszi azt, hogy márciusban egy újabb alapkamat emelést láthassunk a norvég jegybanktól.

Nagy Milánnal, az OTP treasury szenior üzletkötőjével Nagy Károly készített interjút. A beszélgetés további részében szó volt még arról, hogy a nagy olajkitermelő országoknak milyen árszintre van szükségük a gördülékeny működéshez, illetve az USA inflációs adatairól. A beszélgetést itt meghallgathatják: