Sokat csökkent Magyarország külső sérülékenysége

Többsebességes Európa

Becsey Zsolt szerint a többsebességes Európa már régóta létezik. Mióta Margaret Thatcher brit miniszterelnök-asszony azt mondta, hogy „akarom vissza a pénzemet”, azóta az egyetemi adjunktus szerint Európa megteremtette a többsebességes Európai Unió alapjait. A Maastrichti Szerződés megteremtette ennek a formáját is, mert létrehozta az euróövezetet, amibe nem mindenki lépett be.

A szakértő szerint 1995 óta három semleges ország vettek fel az Európai Unióba: Svédországot, Ausztriát és Finnországot. Ők nem vesznek részt például a közös katonai védelemben, de ugyanígy Nagy-Britannia korábban felmentést kapott az euró bevezetésének kötelezettsége alól.

Az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése a gazdasági fejlődés mellett a kohézió, vagyis hogy a lemaradt területek minél előbb fel tudjanak zárkózni. Ez már az ír, a spanyol, a görög vagy a portugál csatlakozásnál is így volt, de Becsey Zsolt szerint a válság évei megmutatták, hogy ez nem mindig valósult meg.

Euró vs. saját valuta

Az volt a remény, hogy a gazdasági konvergencia és az euróövezet bevezetését megelőző valuta együttműködési mechanizmusok segítik az EU-tagországokat abban, hogy végül a belső piac kap egy közös fizetőeszköz fedezetet, vagyis az eurót. A fejlett államok között is volt olyan, amelyik nem vezette be az eurót, és a fejletlenebbek között is volt, amelyiket politikai alapon bevettek az eurózónába. „Ebből indult el azután 1999-től az a problémahalmaz, amely végül a 2008-as válságban csúcsosodott ki, és még most is tart. A probléma az, hogy ugyanazt a valutarendszert akarjuk mindenkinek a versenyképességébe beleerőltetni, és ez nem mindegyik országnál sikerült” – mondta Becsey Zsolt.

Az egyetemi oktató szerint az eurót a fejlett országok pénzügyi rendszereinél is össze kellett fésülni, mert a francia és a német pénzügyi rendszer is más ideológiák alapján működött. Az eurónak tehát ebben az értelemben volt egy politikai aspektusa, de Becsey Zsolt szerint cél volt az is, hogy a nagyon erős német márka és Bundesbank befolyást a franciák valamelyest kontrollálni tudják.

A szakértő emlékeztetett arra, hogy 1999-ben és 2000-ben mindenkit felvettek az eurózónába, aki csatlakozni akart. Sőt, a görögöket két évvel később Becsey Zsolt szerint erőszakkal „szuszakolták bele” az eurózónába.

Az egyetemi adjunktus úgy látja, hogy legalább 2-3 sebességes jelenleg az Európai Unió. Becsey Zsolt azt mondta, hogy az EU periféria országokat is ketté lehet osztani a déli államokra, és a ’90-es években rendszert váltó keleti országokra, de a két terület már egyre inkább összeolvad egy nagy, leszakadó perifériává. Az egyetemi adjunktus azt mondta, hogy az EU mindkét periférikus részén a technológiai és a tőkehiány egyre inkább érzékelhető és kézzelfogható.

Magyarország valódi versenytársai és sorstársai

Becsey Zsolt azt mondta, hogy a keleti- és déli államok Magyarország szempontjából inkább sorstársak, mint versenytársak. „Azért mondom, hogy sorstársak, mert bizonyos spanyol tartományok vagy észak-olasz tartományok kivételével, mint ország is, a dél-európai tagállamok hasonlóan nehéz sorsot élnek át, mint a kelet-európai uniós tagállamok” – érvelt az egyetemi oktató.

Becsey Zsolt azt mondta, hogy ezeknek az országoknak nincs igazából ütőképes nemzetközi finánctőkéjük, ami például egy fejlett, úgynevezett centrumállamot jellemez. „Ezzel, és persze különböző más versenyképességi problémával is küszködünk, még hogyha a bérarányok nem is ugyanolyanok a keleti, mint a déli zónában. Attól függetlenül, hogy a magyarok például 5 éven belül utolérhetik a portugál minimál- és átlagbért, attól még Magyarország nem lesz sokkal fejlettebb” – érvelt a szakértő.

Kell-e reálgazdasági felzárkózás a magyar euróhoz

Becsey Zsolt szerint a gazdasági felzárkózás nagyon fontos lenne, mert az bizonyos, hogy a nominális pénzügyi feltételeket tudja teljesíteni Magyarország. Sőt, az államadósság GDP-arányos csökkentésére is képes lenne, még akkor is, ha jelenleg bőven 60 százalék feletti ez a mutató. Becsey Zsolt az euró esetleges bevezetésénél a nagyobb problémát versenyképességi oldalról látja, illetve az úgynevezett reál konvergencia oldaláról. Az egyetemi adjunktus szerint ez még akkor is így van, ha soha nem határozta meg senki, hogy mit értünk reálgazdasági felzárkózás alatt. A szlovák euróbevezetésnél például ebből hatalmas vita volt, hogy mi az a fejlettségi szint, ahol egy országot érdemes az árfolyam-befagyasztás mellett felvenni egy közös valutarendszerbe. Azóta ezek a kérdőjelek megmaradtak.

Szlovákia esetében az euró bevezetése siker sztori, bár azt Becsey Zsolt megjegyezte, hogy az ország pont a válság alatt csatlakozott az eurózónához, és azóta az összesített gazdasági növekedése 16 százalék volt, míg ugyanebben az időszakban a magyar GDP-bővülés 14 százalékot tett ki.

Szlovénia esetében Becsey Zsolt azt mondta, hogy nem az euró, hanem a speciális gazdasági modell okozta a válság alatti problémáikat. Ők nem értékelték le annyira a fizetőeszközüket az euró bevezetéséig, mint azt például a balti államok tették. A szakértő szerint Szlovénia az euró bevezetését emiatt könnyebben élte meg, inkább a válság alatt az volt nehéz számukra, hogy a bankjaikat ki kellett menteni, és a nemzetközi hitelezők „rájuk nyomták az erőltetett privatizációt, de most már ebből is úgy tűnik, hogy magukhoz tértek, mert ezt mutatja az elmúlt évek gazdasági növekedése” – értékelt Becsey Zsolt. Ez az egyetemi szakértő szerint azt jelzi, hogy náluk sem az euró okozza a hosszabbtávú, súlyos problémát.

Visegrádi országok – csak Szlovákiában van euró

Becsey Zsolt szerint ez azért is alakulhatott így, mert az önálló valuta- és árfolyam-politika nagyobb szabadságot ad. A jegybanknak valódi szerepe van, „nemcsak egy részvényes Frankfurtban”. Likviditáshígító és árfolyam-befolyásoló politikát is folytathat. Míg ezt nem teheti meg, ha euró a hivatalos fizetőeszköz és a jogok többsége az Európai Központi Banknál, Frankfurtban van – érvelt Becsey Zsolt. Az egyetemi adjunktus szerint nagyon sokan úgy érzik, hogy a felzárkózáshoz az is kell, hogy az országoknak önálló költségvetési politikájuk legyen.

A kelet-európai régióból kissé kilóg Bulgária, amely már 15 éve egy fix árfolyamrendszert működtet. Gyakorlatilag a Leva-t úgy kötötték hozzá az euróhoz, ahogy korábban a baltiak tették a saját fizetőeszközüknél. A bolgárok a gazdaságukat emiatt hozzászoktatták, hogy ne számoljanak a leértékelés lehetőségével. A szakértő szerint a kelet-közép-európai régióból felfelé lógnak ki a csehek is, mert a koronájukat sokszor még az eurónál is alacsonyabb alapkamat mellett menedzselték (jelenleg 0,15 százalék a cseh alapkamat és 0 százalék az euróé – a szerkesztő). Ők egészen más árfolyam-politikát folytattak, mint akár a lengyelek vagy a magyarok. Csehország gazdaságilag már rég csatlakozott az eurózónához, politikailag viszont még nem.

A forint és a zloty esetében viszont többször volt leértékelés az elmúlt 10 évben. Becsey Zsolt nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a lengyel és a magyar vezetés között lesz egyeztetés az eurózóna-tagságot illetően.

a Brexit várható hatásai

Becsey Zsolt szerint Nagy-Britannia kilépésének lesz egy 5-6 éves átmenete, ami mind a briteknek, mind az Európai Uniónak fájdalmas lesz, de utána ez rendeződni fog. Az egyetemi adjunktus szerint a briteké az egyik legkevésbé integrált gazdaság az Európai Unióban, politikailag ez pedig még inkább így van. Náluk a belső exportpiac aránya csak 45-50 százalék. Magyarország esetében ez az arány 80 százalék, a visegrádi országoknál pedig 80 százalék feletti arányokat találunk.

Becsey Zsolt szerint az majdnem biztos, hogy az angolszász mintára szeretnének egy olyan kereskedelmi egyezményt majd az Európai Unióval, ami hasonló lehet az angol-amerikai megállapodáshoz. Biztos, hogy lesz átmenet, még 2019. március 29-e után is. Az egyetemi oktató szerint erre utalt firenzei beszédében Theresa May brit miniszterelnök is. Nemcsak gazdasági, hanem például katonapolitikai értelemben is meg kell állapodni a britekkel, és a költségvetési távozásról is meg kell egyezni velük. Az egyetemi adjunktus szerint 2019. március vége után is lesz majd legalább egy 2-4 éves időszak, amikor átmeneti megállapodásnak kell szabályoznia az Európai Unió és Nagy-Britannia kapcsolatát.

Az egyetemi adjunktus szerint nem okoz majd akkora törést az EU költségvetésében Nagy-Britannia kiválása, mint, amire egyesek számítanak. 2004-től 2015-ig, évente 10 milliárd euró alatt fizettek be többet a britek a közös uniós kasszába, mint amennyit kivettek belőle. Abban a 10 éves időszakban 50-60 milliárd euró közötti nettó befizetéssel járultak hozzá az Európai Unió közös kasszájához. Magyarország ebben az időszakban nettó 33 milliárd euró fejlesztési pénzhez jutott hozzá. A britek kiesésével évi 500 millió euróval csökkenhet az elosztható források mennyisége. Becsey Zsolt szerint persze ez sem kevés, de azért a többi befizető ország, ha nagyon akarja, akkor átveszi.

Németország vezető szerepe az Európai Unióban

A korábbi időszakban egyértelmű volt, hogy volt egy német-francia vezető tandem az Európai Unióban, ahol előre megegyeztek fontos, lényegi kérdésekben. Becsey Zsolt szerint a németek nem akarnak egyedül kormányozni. Az egyetemi adjunktus szerint Olaszország egy nagyon szerencsétlen euróbevezetéssel az elmúlt 10 évben gyakorlatilag kiírták magukat a vezető EU-s tagállamok sorából, a GDP-jük évek óta 1600 milliárd euró körül stagnál. Nem fognak tudni a britek helyére lépni. Egy stagnáló nagyhatalom Olaszország, amely nem tud érdemben beleszólni a német-francia tandem tevékenységébe – sorolta meglátásait Becsey Zsolt.

Az Európai Uniós gazdasági jelene és jövője

Becsey Zsolt szerint a válság után egy konszolidált állapot jött létre. 2 százalék körüli az összesített gazdasági növekedés az Európai Unióban idén. Jövőre is ez a várakozás. Ez összességében még mindig kevés, mert 2010 óta az EU nem tudta elérni átlagban az amerikai GDP-növekedést. 2011 első felében – pont a magyar uniós elnökség alatt – elfogadtak egy csomó olyan új szabályozást, amelyek révén most már majdnem a tagállamok fele nullszaldós, vagy akörüli költségvetéssel rendelkezik. A tagállamok tekintélyes hányada elkezdte nagyon komolyan csökkenteni az államadósság-rátát, és Becsey Zsolt szerint, ha ezt tartani tudják az Európai Unióban, akkor ez előbb-utóbb a gazdasági növekedésre is pozitívan hathat majd.

Idén 100 milliárd euró körül alakulhat a magyar export, amelyből a németek jelentősen kiveszik a részüket, mintegy 25 százalékban. A német súly a magyar gazdaságban nem csökken, akár a bejövő működő tőkét nézzük, akár az export mértékét – értékelt a korábbi európai parlamenti képviselő.

Becsey Zsolt szerint ma már 5-6 országból is származhatnak azok az alkatrészek, amelyekből összeállítanak egy terméket. Ez még az agrártermékek feldolgozottságánál is igaz. Kelet-Közép-Európa külkereskedelme egyelőre pörög, mert a nagy cégek helyi leányvállalatai egymással is üzletelnek, de ez a végtelenségig nem bővíthető friss tőke- és technológiai beáramlás nélkül. Márpedig ez még nem erős.

A működő-tőke állomány alig növekszik

Becsey Zsolt ezt nem tartja akkora problémának. Szerinte a rendszerváltás környékén a modernizációs kényszer és a „devizaéhség” miatt szükség volt friss pénzekre. Ez egészen 2011-13-ig így volt, amíg a külső forrásokra rá volt Magyarország utalva a fizetőképesség megtartása miatt. Becsey Zsolt szerint azonban amióta a külkereskedelmi mérlege pozitív az országnak mind a szolgáltatásoknál, mind az áruforgalomnál, a helyzet megváltozott. Az egyetemi adjunktus azt mondta, hogy 10 milliárd euró fölött van a kettő pozitívuma minden évben. Plusz, amióta az EU-pénzek is rendesen jönnek, ami évente 3-3,5 milliárd euró nettó deviza beáramlást jelent, azóta devizaéhség sincs.

Ami miatt viszont továbbra is fontos lenne a működő tőke beáramlása az az, hogy a magyar tulajdonú vállalkozások termelékenységi lemaradása nagyobb, mint a régiós versenytársaké, amire a Magyar Nemzeti Bank is rámutatott egy tanulmányában. A szakértő szerint a beruházási ráta nagyon alacsony, tavaly is 20 százalék alatt volt. A költségvetést pedig az állam jórészt a saját működésére használja fel, ezért az államban sincs hatalmas beruházási potenciál. Becsey Zsolt úgy látja, hogy az EU források jó felhasználásával és a magyar tulajdonú cégek bátrabb beruházásaival lehetne ezen a helyzeten változtatni.

Magyarország tőkevonzó képessége és versenyképessége

„A legfrissebb magyar-német kamarai és céges felmérések szerint nem rossz Magyarország tőkevonzó képessége. Itt egyvalamit kell majd eldöntenünk, mégpedig azt, hogy olcsó munkaerővel akarunk bekapcsolódni a különböző termelési láncokba, vagy pedig egy skandináv modellt követve, képzett, magasabb hozzáadott értékű, de drágább munkaerővel akarjuk ezt megtenni” – sorolta a magyar gazdasági döntéshozók előtt álló feladatokat Becsey Zsolt.

Az objektív, gazdasági makromutatók alapján javult Magyarország versenyképességének megítélése, a szubjektív mutatók alapján, hogy például milyen az állami bürokrácia, gazdasági stabilitás, annyira nem vagyunk előkelő helyen. Ott még lenne mit javulni – mondta a Trend FM, A Nap vendége műsorában Becsey Zsolt.

Az egyetemi oktató szerint örömteli, hogy már mindegyik nagy hitelminősítőnél újra befektetésre ajánlott kategóriában van az ország, és itt-ott már megjelentek a minősítések mellé a pozitív kilátások. Ez vélhetően az alacsony, de kiszámítható gazdasági növekedés miatt van így. „Az ország adósságfinanszírozása egyre olcsóbbá válik, vagyis kis lépésekkel, de haladunk előre” – zárta gondolatait Becsey Zsolt, korábbi európai parlamenti képviselő.