Molnár Imre, a gazdasági reality műsor főtanácsadója szerint az nem elegendő, ha egy cég átgondolt üzleti stratégiával és részletes pénzügyi tervvel rendelkezik, viszont ehhez nem társul a kockázatok előzetes felmérése, ezek ugyanis nem szigetszerű feladatok.

Egy alaposan kidolgozott terv lehetővé teszi, hogy a vezetők kifejezetten azoknak a veszélyforrásoknak a kezelésére fordítsák az erőforrásaikat, amelyek valóban komoly hatással lehetnek a szervezetre, és a bekövetkezési valószínűségük sem csekély.

Gyakorlati példa

Ha az előző években, adott hónapokban rendszeresen visszatérő likviditási problémák adódtak, akkor erre érdemes már jó előre felkészülni. Ebben az esetben a kockázatkezelési módszerek egyike lehet, ha a cég előtte néhány hónappal tartalékot képez, illetve ha erre nincs lehetősége, akkor rövid lejáratú folyószámla-hitellel hidalhatja át a nehézségeket.

„Bár a vállalatok vezetői minden bizonnyal megőrülnének, ha úgy kellene irányítaniuk a napi folyamatokat, hogy minden létező rizikóra odafigyelnek, mégis döntéseket kell hozniuk. Továbbá el kell tudniuk helyezni a lehetséges veszélyforrásokat egy olyan térben, ahol számukra is jól látható válik, milyen tényezőkkel szükséges kötelezően foglalkozniuk" – fogalmazott Molnár Imre.

Feladat

A gazdasági reality-ben részt vevő cégeknek kockázati térképet kellett készíteniük a következők alapján:

- Milyen típusú kockázatok várhatóak a vállalkozás életében?
- Hová helyeznék el ezeket a várható bekövetkezés valószínűsége alapján?
- Ha bekövetkezik a nem várt esemény, akkor ez milyen hatással lesz a cégre, szervezetre és stratégiára?

Ezekre is figyeljen

Az sem mindegy, hogy a kockázatokat meg lehet-e osztani az alvállalkozók, illetve a potenciális ügyfelek bevonásával, vagy a társaságnak egyedül kell állnia a sarat. Az esetleges veszélyforrásokat emellett tudatosan is el lehet kerülni, ahogyan ezt jól példázza a várható likviditási problémák áthidalását szolgáló hitelfelvétel.

A KPMG szakértője azt fűzte hozzá, hogy a családi vállalkozások vezetői általában sokkal inkább foglalkoznak operatív és likviditási kérdésekkel, mint a stratégiai célkitűzésekkel és a kockázatokkal. A szabályozási környezet változására ugyan nehéz előre felkészülni, de erre akkor is oda kell figyelni, hogy szükség esetén még megfelelő időben el lehessen menekülni egy adott piacról egy konkrét termékkel.

Azt azonban Mádi-Szabó Zoltán is elismerte, hogy a kockázatok soha nem „statikusak", tehát dinamikus és folyamatosan változó tényezők. „Ha egy cég megvalósítja az üzleti stratégiáját, akkor az olyan, mint egy sakkjátszma. Ha a vállalat lép valamit, akkor erre a versenytársak is reagálnak, és ezeket a lépéseket kell előre kiszámítani."

Ha a cégvezetők tudatosan felmérik azt, hogy mi történhet a jövőben, és milyen akadályok merülhetnek fel, akkor ez közelebb viszi őket ahhoz, hogy az üzleti tervük ne a fiókban végezze, hanem a gyakorlatban is megvalósuljon.

További szakértői tippekért hallgassa meg a GR2 műsorát!