Még szeptember elején tartották az 55. Közgazdász Vándorgyűlést Egerben. A megszokott magyar előadók mellett külföldi szakértők is ott voltak, például a New Yorki egyetem Nobel-díjas professzora. Thomas J. Sargent az eszközár-buborék kialakulásáról, természetéről beszélt. Ez Pleschinger Gyula szerint azért volt érdekes téma, mert a világ nagy jegybankjai az eszközvásárlási programokkal, a mérlegfőösszegük növelésével kezelték a pénzpiaci válságot. Elég sok pénz került a piacokra, ami felveti az eszközár-buborékok kialakulásának a lehetőségét.

Magyar válságkezelés

A Közgazdász Vándorgyűlésen Matolcsy György MNB-elnök azt mondta, hogy meglátása szerint a magyar pénzügyi döntéshozók inkább lazító politikával kezelték a válságot, nem pedig megszorításokkal. A jegybankelnök szerint ez hatékonyabb volt, mint más európai válságkezelési receptek. Ezt leginkább a periféria országok példáján (leginkább Görögországén) lehetett jól lemérni.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Közgazdász Vándorgyűlésen megtartott zárszavában azt mondta, hogy minden mutató javult és a magyar gazdaság fenntartható növekedési pályán van. Szerinte most már emiatt a növekedésösztönzésre van szükség a magyar gazdaságban. Szó volt a munkaerőhiány kezeléséről, a versenyképességi tényezők javításáról. A versenyképességi tényezők terén például értékes példákat tudtak említeni a svájci és a szingapúri előadók.

Az Euró magyarországi bevezethetősége

A magyar álláspont továbbra is az, amit Nagy Márton, az MNB alelnöke említett meg a Közgazdász Vándorgyűlésen, hogy a magyar gazdaság még nem elég fejlett az európai közös pénz bevezetéséhez, hiába teljesítené a meghatározott pénzügyi feltételek többségét. Bár Pleschinger Gyula szerint Magyarország az Európai Uniós csatlakozási szerződés aláírásával vállalta, hogy a magyar pénzügyi rendszer csatlakozik az eurózónához, de a Monetáris Tanács tagja szerint addig nem érdemes erről komolyan beszélni, amíg Magyarország nincs olyan fejlettségi szinten, hogy elérje az EU magországok átlagát. „Ne fordulhasson az elő, hogy egy következő pénzügyi sokk esetén Magyarország bekerül a gyengén teljesítő országok sorába, mint ahogy ez történt néhány országgal a válság során” – mondta a Trend FM, A  Nap Vendége műsorában Pleschinger Gyula.

A Magyar Közgazdasági Társaság elnöke szerint arra lenne szükség, hogy Magyarország a termelékenység és az egy főre jutó GDP terén utolérje legalább a magországok átlagát. Pleschinger Gyula szerint azt is figyelembe kell venni, hogy az euró bevezetése esetén a magyar pénzügyi döntéshozók kezéből kikerülne a monetáris kérdésekről szóló döntés joga. Budapest helyett Frankfurtban határoznának a magyar monetáris politikáról. Pleschinger Gyula szerint a gazdasági megerősödés, a reálkonvergencia az Európai Uniónak is fontos, mert józanésszel belátható, hogy nekik se kellene még egy olyan ország, amely egy válság esetén mentőövre szorul, és bajba kerülhet.

A Közgazdász Vándorgyűlésen nem került elő a forintárfolyam. Pleschinger Gyula szerint „boldogok vagyunk” ezzel a forintárfolyammal. Ha visszanézzük az elmúlt 3-5 év árfolyamait, akkor azt látjuk, hogy az egy viszonylag szűk, néhány százalékos sávban mozgott. Ez pedig a Magyar Nemzeti Bank komfortzónájába beleillik.

Az Európai Uniós források jelentősége

Pleschinger Gyula szerint egészen biztos, hogy az EU-s források hasznos segítséget jelentenek a fejlesztések tekintetében. „Jó, hogy vannak, örülünk nekik” – mondta a Közgazdasági Társaság elnöke. Szerinte azonban azt látni kell, hogy Magyarországnak a GDP-je durván 30 ezer milliárd forint. Ehhez képest, évente átlagosan 2000-2500 milliárd forint uniós forrás jön be, ami a bruttó GDP-nek megközelítőleg a 7 százaléka. Viszont ha beleszámítjuk, hogy évi 300 milliárd forint körüli tagsági díjat be kell fizetni az Európai Unió közös kasszájába, akkor ez már 1 százalékponttal kevesebb támogatást jelent.

Pleschinger Gyula szerint ráadásul az uniós pénzek egyre nagyobb aránya visszatérítendő támogatást, tehát majdhogynem hitelként funkcionálnak. Ez egy „soft landing” Magyarország számára arra az időszakra, ha már nem lesznek uniós források. Azt viszont ma még senki sem tudja, hogy 2020 után lesz-e uniós pénz, és ha igen, akkor mennyi.

Magyarország még mindig a feltörekvő gazdaságok közé tartozik

Ha az „eredményjelző táblára tekintünk”, akkor Magyarország makromutatói jók, és ezt visszaigazolják a hitelminősítők is – hangsúlyozta a Monetáris Tanács tagja. Pleschinger Gyula szerint a Standard & Poor’s például legutóbb egy szokatlan lépést tett meg, amikor a választások előtt javította az ország adósbesorolásának kilátását, stabilról pozitívra. Az S&P ezek szerint bízik abban, hogy Magyarország egy tartós növekedési pályára állt.

Pleschinger Gyula szerint mivel a miniszterelnök és a gazdasági miniszter is bejelentette, hogy nem lesz választási költségvetés, ezért nem száll majd el a hiány. A Közgazdasági Társaság elnöke abban egészen bizonyos, hogy GDP-arányosan 3 százalék alatt lesz a deficit. de ennél szerinte jóval-jóval alacsonyabb lesz a hiány.

Olcsóbb az államadósság finanszírozása

Elég komoly megtakarítást jelent az államháztartás számára, hogy mióta újra befektetésre ajánlott kategóriába került Magyarország, azóta csökkentek a magyar hozamfelárak, így a magyar állampapír hozamszintek is. Pleschinger Gyula szerint jó esély van arra, hogy belátható időn belül a magyar államadósság GDP-arányos szintje 70 százalék alá kerül. Nem zárta ki, hogy talán a Moody’s nemzetközi hitelminősítő is javít ebben az évben a magyar államadós-osztályzat kilátásán.

Alapkamat vs. BUBOR

Magyarországon már régóta egy tartós, 0,9 százalékos alapkamatra rendezkedtek be. Ezt a Monetáris Tanács hosszú ideig ezen a szinten kívánja megőrizni. A jegybank azonban egy monetáris eszköztárt működtet, ennek része a kamatfolyosó. A Magyar Közgazdasági Társaság elnöke szerint ez meghatározza például a BUBOR-t, a budapesti bankközi kamatlábat. Igyekeznek a jegybankból minél több likviditást kiszorítani a piacra, hogy a gazdaságot finanszírozza illetve az államadósságot.

A kamatfolyosóval és az alapkamattal együtt próbálja a jegybank befolyásolni a bankközi kamatokat, illetve a hozamgörbét. Pleschinger Gyula emlékeztetett, hogy már többször volt 0 százalék közelében a 3 hónapos diszkontkincstárjegy hozama (a beszélgetés óta egyébként már mínuszba kerültek a rövidtávú állampapírhozamok. Az egyéves állampapírok hozamszintje is 0 százalék alá csökkent – a szerkesztő).

Pleschinger Gyula szerint a magyar gazdaság érzékeny a kamatok alakulására. Ezt bizonyítja szerinte a jegybank Növekedési Hitel Programjának sikere, amikor a kis- és középvállalkozások maximum 2,5 százalékos kamat mellett juthattak kölcsönökhöz. A Magyar Nemzeti Bank abban az értelemben szállt ki ebből, hogy már nem refinanszírozza 0 százalékon a kereskedelmi banki hiteleket. A jegybank viszont a kereskedelmi bankoktól átvállal némi kamatkockázatot, és ezért cserébe a pénzintézeteknek kell a saját forrásaikból erőteljesebben hitelezniük a KKV-kat. A Monetáris Tanács tagja úgy látja, hogy a háztartások elkezdtek fogyasztani, egyre többen vesznek fel jelzáloghitelt, amihez persze a Családi Otthonteremtési Kedvezmény és a korábbi években elhalasztott fogyasztás is hozzájárul.

A műsor és a cikk a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával készült.