Újból pezsgő tőkepiacot kíván létrehozni a magyar fővárosban  a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) új menedzsmentje. Céljuk, hogy a tőzsdefejlesztés következtében a magyarországi részvénypiac kapitalizációja a jelenlegi tizenháromról elérje a GDP (bruttó hazai termék) harminc százalékát, ami a hosszú távú reál GDP-növekedéshez 0,2-0,3 százalékot adhat hozzá. Különösen fontos ez az olyan időszakban, mint amilyen 2019-2020 lesz, amikor az uniós források is visszaszorulnak. Miután a vállalatok finanszírozásához szükséges források is mérséklődnek, kiemelt szerepet kaphat a BÉT megerősödése - fogalmazott Végh Richárd. Hozzátéve, hogy a tőzsdefejlesztés egyes eszközeiről rendszeresen egyeztetnek  a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal és a Nemzetgazdasági Minisztériummal is.

Nem kérdés, hogy a tavaly negyedszázados fennállását ünneplő pesti börze komoly fejlesztéseket igényel. Az 1990-es években a régió éltanulójának számító magyar BÉT a 2000-es évek második felére ugyancsak megroggyant, és a hazai tőkepiac teljesítménye is visszaesett. Az 1990-es évek felfutásakor a pesti parketten duplája volt a jelenleginek a cégek kapitalizációja, Magyarország a régióban élen járt a tőkepiaci rendszerekben. A mostani blue chipeket akkoriban vezették be a kereskedési rendszerbe, s a szóban forgó cégek - OTP, MOL, Richter - mostanára régiós multikká nőhették ki magukat.

A jelenlegi 45 tőzsdei cég naponta átlagosan mindössze 10-12 milliárd forintos forgalmat hoz a börzének, és a kapitalizációjuk csupán a bruttó hazai termék 15-17 százalékát éri el. Tavaly sem volt olyan új bevezetés, amelynél érdemi kereskedés is elindult volna. Magyarországon ez meglehetősen kevés a fejlett, pezsgő tőzsdéhez, ami érdemben segítheti az ország gazdasági fejlődését - mutatott rá Végh Richárd. Egy ország tőkepiaca pedig fontos eleme a pénzügyi közvetítő rendszernek. El kell látnia a gazdaságot megfelelő mennyiségű pénzügyi forrással, hogy a vállatok, különösen a kis és közepes vállalkozások is tudjanak növekedni. Nálunk a tőkepiaci szegmens nem elég nagy, túlzottan bankorientált az ország, ami pedig a hitelezés, vagyis az újabb tőkebevonás szempontjából kiszolgáltatottá teszi a vállalkozásokat. Jóllehet, ez a szemlélet, a klasszikus banki hitelezés túlsúly a finanszírozásban, általában jellemző a kontinentális európai országokra, míg az Amerikai Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában inkább a tőkepiaci finanszírozásnak vannak hagyományai.

Amikor tavaly év végén a Magyar Nemzeti Bank lett a BÉT tulajdonosa már erőteljesen megmutatkozott, hogy a 2008-as nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság utáni időszak még mindig tart abból a szempontból, hogy a bankok változatlanul visszafogottan hiteleznek. Emiatt azoknak a vállalkozásoknak sincs elegendő forrásuk, amelyek szívesen fejlesztenének. Egészségesebb szerkezetű pénzügyi alternatívának tűnt tehát a tőzsde megerősítése - fogalmazott a BÉT vezérigazgatója. Arra a kérdésre, hogy a 2000-es évek közepén a tőzsdetársaságban megjelenő osztrák tulajdonosok miért nem feleltek meg a pesti börzével szemben támasztott elvárásoknak, Végh Richárd annyit mondott:  az osztrákok csupán rövid távú fejlesztésekben gondolkodtak, nem biztosítottak kellő mennyiségű forrást a korszerűsítésre. Általuk nem valósulhatott meg a kívánatos pezsgő tőkepiac Magyarországon.

A Magyar Nemzeti Bank, mint új tulajdonos és az új menedzsment azonban éppen a hosszabb távú fejlesztéseket tűzte ki célul, jóllehet - ahogyan a tőzsdei vezető is fogalmazott - nincs száz évük ahhoz, hogy eredményeket mutassanak fel. Inkább a középtávú célok megfogalmazásában és a kézzelfogható produktumokban gondolkodnak. Az új stratégia kialakítását mindenekelőtt széles piaci konzultáció előzte meg, amelynek során a többség pozitívan fogadta, hogy a BÉT állami tulajdonba kerül  - összegzi az elmúlt szűk félév tapasztalatait a vezérigazgató. Új grémiumként felállították a tőzsdei tanácsadó testületet is, amelyben bankok, befektetési cégek, alapkezelők, kockázati tőketársaságok, vállalati tanácsadók és korábbi tőzsdevezetők is helyet kaptak. Többek között Járai Zsigmond, Hardy Ilona, Cselovszky Róbert, Vízkelety Sándor és a kamarák részéről Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is. Egyszóval, sokan azok közül, akik érdekeltek a hazai tőzsde fejlesztésében.

A kialakított ötéves stratégiában a BÉT mostani vezetése a kiegyensúlyozott szerkezet kialakítására koncentrál - emelte ki Végh Richárd. Azaz fejlesztenének a tőkepiaci lehetőségeken, de nem esnének át a ló másik oldalára, és nem mennének el teljesen az angolszász irányba sem. Figyelembe véve, hogy a magyar cégeknek, így a kis és közepes vállalkozásoknak is nap mint nap nehéz tőkéhez, hitelhez jutniuk, a minél gyorsabb és egyszerűbb tőkepiaci megoldások kialakítását helyezték tevékenységük középpontjába. Minden figyelmet a sikeres és növekedésorientált kibocsátók és az új befektetők toborzására fordítanak. Végh Richárd megfogalmazása szerint ebben a legfőbb támogató elem a kormányzat segítsége, együttműködése.

Az új vezetés évente legalább öt új tőzsdei kibocsátással lenne elégedett. Ráadásul olyanokkal, amelyek valódi forgalombővülést is hoznak a pesti börzére. Az általuk, a vállalatok értékelésére alkalmazott „Scoring modell” legutóbb pozitív meglepetés hozott mind a kis és közepes vállalkozások (kkv), mind a nagyobbak tekintetében. Ebből kiderült, hogy a jövőbeli tőzsdei bevezetésre vonatkozóan  jó potenciállal legalább 30-50 nagy cég bír, de kis rásegítéssel e kör akár százra is bővülhet.  A kisebbekkel kiegészítve pedig mintegy 150 potenciális, tőzsdére vihető társasággal számolhat a BÉT vezetése. Vég Richárd szerint a legfontosabb megtalálni számukra a legjobb utat. Öt éven belül a mostani 45 helyett 65-70 vagy még több cég tőzsdei cég jelenléte az ország méretéhez és teljesítőképességéhez mérten a szakember szerint nem irreális.

A BÉT új stratégiájához igazodva, a börze szakemberei majd személyesen is felkeresik a „tőzsdeaspiráns” cégeket. Amelyik vállalat már korábban a tőzsde közelébe került, azt igyekeznek a BÉT-re csábítani. Ugyanakkor kétségtelen, hogy sok a tőkehiányos társaság, illetve számos cégnek menedzsmentproblémái is vannak. Ezért is kell rendszeresen egyeztetni a szaktárcákkal, hogy az ösztönző eszközökről szóló döntések megszülessenek - húzta alá a vezérigazgató. A BÉT ötéves stratégiájának fontosabb elemei közé tartozik a tőzsdei bevezetési, kibocsátási folyamatok finomhangolása, a cégek biztonságának növelése, a tőzsdei jelenléthez kapcsolódó kedvezmények nyújtása. A magyar befektetők portfóliójában a tőzsdei részvényhányad növelésének ösztönzése a részvénykitettséghez köthető adminisztrációs és egyéb terhek enyhítésén keresztül. Továbbá a piaci likviditás ösztönzése, a befektetési szolgáltatók árjegyzői és elemzői tevékenységének támogatása.

Végh Richárd ezek mellett olyan lehetőségek megteremtését ígéri, amelyek a kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára is vonzóak lesznek. Így például szeretnének működtetni egy nyilvános kereskedési platformot olyan cégek számára, amelyek már vállalják a nyilvános működést. De hasonló lehetőséget biztosítanak azon vállalatoknak is, amelyek nyilvános működést egyelőre nem kívánnak vállalni, de később akár ebbe az irányba is terelhetők. Az új társaságok tőzsdére lépését európai uniós és állami források felhasználásával is célszerű támogatni, amely különösen a kkv-k tőkeszerkezetének javítása érdekében lehet meghatározó jelentőségű. Cél a magyar piacra koncentráló, európai uniós finanszírozási források becsatornázását elősegítő speciális pénzügyi alapok létrehozása. Mindezek sikeres végrehajtása érdekében pedig széles körű oktatási programokat, intézményi roadshow-kat, nemzetközi és hazai tőkepiaci konferenciákat szerveznek majd. Emellett az eddiginél lényegesen intenzívebb lesz a Budapesti Értéktőzsde médiajelenléte, s arculatváltást is terveznek.

A BÉT vezérigazgatója az állami cégek tőzsdére vitelét is a folyamat fontos részének tartja. Az MKB Bank esetében uniós vállalás van arra, hogy  a részvényeit bevezessék a börzére, így egészen biztos, hogy az 2018-2019-ben megvalósul. De ugyanez a megoldás nem zárható ki akár a Budapest Bank esetében sem. Egyébként is jó példa lehet a privát vállalatok számára, ha állami cégek is megjelennek a tőzsdén, amelyeket akár pótlólagos tőkeemeléssel lehet elképzelni.

A beszélgetést itt hallgathatja meg:

 

A műsor együttműködő partnere a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány.