Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgató-helyettese
Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgató-helyettese
Eszterhai Viktor, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány senior kutatója
Eszterhai Viktor, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány senior kutatója

Az idei év úgy tűnik, hogy meghozta az enyhülést. A sorozatos észak-koreai rakétakísérletek eredményeként Észak-Korea a nemzetközi figyelem középpontjába került 2017-ben. A Trump-adminisztráció - az Obama-időszak külpolitikájától merőben eltérően - az erőfitogtatásra válaszul, nyíltan katonai, sőt nukleáris csapással fenyegette meg az észak-koreai rezsimet. A növekvő feszültség természetesen a régió többi államára is kihatott, így Kína, Oroszország és az Egyesült Államok regionális szövetségesei is kiemelt figyelemmel kísérték a félsziget eseményeit. Végül az Észak-Korea legjelentősebb támogatójának számító Kína is hozzájárult az Észak-Korea rakétaprogramja miatt kivetett legutóbbi ENSZ szankciók bevezetéséhez.

Az észak-koreai vezető újévi üzenetében békülékenyebb hangot ütött meg Dél-Koreával szemben, majd Észak–Korea részt vett a phjongcshangi téli olimpián és végül bejelentették a két Korea közötti, áprilisi csúcstalálkozót. A nemzetközi közvéleményt kétség kívül leginkább az észak-koreai–amerikai csúcstalálkozó köti le, főként a két államfő kiszámíthatatlannak tűnő viselkedése miatt. Kim Dzsong Un pekingi útja a két fontos csúcstalálkozó előfutárának tekinthető, amelyen a két állam egyeztethette stratégiáját a következő hónapok tárgyalássorozatai előtt. Itt hallgathatja meg a teljes beszélgetést.