Az amerikaiakat érdekli a legkevésbé, hogy hol áll a dollár árfolyama. A 11 százalékot éri el az export az Egyesült Államok gazdaságában, a többi a belső fogyasztás. Szabó Zoltán szerint a politika csinált ügyet a dollár árfolyamából, és a fair trade sem annyira érdekes. Pár héttel ezelőtt úgy tűnt, hogy az Egyesült Államok és Kína között élesedhet a kereskedelmi háború, aztán ez inkább Amerika és Európa között éleződött. A vámok és ellenvámok bevezetése alapvetően egy vesztes-vesztes szituációt eredményez mindkét fél számára. Az ING senior treasury üzletkötője azt mondta a Reggeli Monitorban, hogy az acél- és alumíniumtermékekre kivetett amerikai vámok esetében gyakorlatilag az érintett országok közöl többen, így Brazília, Dél-Korea és Argentína is önkéntesen visszafogta az ilyen jellegű exportját. Kína is több intézkedéssel igyekezett az Egyesült Államok kedvében járni, hogy mentesüljön a vámok bevezetése alól. Mexikó és Kanada is jelentkezett önkéntesen olyan kereskedelmi intézkedésekkel, amelyek csillapították az amerikai vámkivetési „kedvet”, de nem sikerült a NAFTA-ban, vagyis az észak-amerikai kereskedelmi megállapodásban egyezségre jutni, mert a megállapodást 5 évente felülvizsgálta volna azt az amerikaiak.

A devizapiacon, főleg az euró-dollár kereskedésében, Szabó Zoltán szerint nem lehet tudni, hogy a vámok kölcsönös kivetése mit okoz majd. A szakértő ezt azzal indokolta, hogy a legkereskedettebb devizapár esetében, ez csak egyetlen faktor, ami befolyásolja a kereskedés irányát. Az ING munkatársa jelezte, hogy jelenleg Európának 3,5 százalékos kereskedelmi többlete van az Egyesült Államokkal szemben, ezt igyekezhet lefaragni Donald Trump amerikai elnök.

Itt hallgathatja meg a teljes beszélgetést.