Életünk egyharmadát alvással töltjük, ugyanakkor a szervezetünk ekkor sem kapcsol ki, sőt! Az alvás első harmadában, a lassú hullámú mélyalvás állapotában növekedési hormont termelünk, amely gyerekkorban a test növekedését kormányozza, felnőttkorban pedig az egyik legerősebb zsírbontó enzimünk. A memóriánkat is ebben a fázisban szilárdítjuk meg, nem véletlen tehát, hogy az este megtanult versre ébredés után sokkal jobban emlékszünk.

Az alváshiány koncentrációs zavart és memóriazavart, depresszív hangulatot okozhat. Gyengíti a fizikai és agyi teljesítőképességünket, valamint az immunrendszerünket. Szakértők szerint az éjfél előtti alvás a legpihentetőbb: 22 és 23 óra között vadászik ugyanis a szervezetünk legintenzívebben a testben lévő kórokozókra. 23 és 24 óra között pedig a szervezet természetes biológiai ritmusa szerint az idegrendszernek kellene a napi emlékanyagot átvizsgálnia, kiszelektálnia a felesleges dolgokat. Ugyanakkor ezek a funkciók csak alvás közben működnek, ha ezt az időszakot ébrenléttel töltjük, akkor azt alvásadósságnak nevezzük.

De milyen is a jó alvás, és mire kell figyelnünk ahhoz, hogy megfelelő körülményeket biztosítsunk magunk és a szervezetünk számára? Íme, néhány hasznos tipp Eperjesi-Ancsák Andreától és Schmolz Anitától:

– 7-8 óra az ajánlott alvásmennyiség egy átlagos felnőtt ember számára, ugyanakkor a kutatók az alvás mennyisége helyett egyre inkább annak minőségét vizsgálják

– Természetes alapanyagból (pl. merino gyapjú, kasmír, selyem) készült ágyneműben érdemes aludni, ez segít abban, hogy a test maximálisan megnyugodjon. A szintetikus anyagokkal szemben lanolint tartalmaznak, légáteresztőek, valamint antiallergének és atkamentesek.

– A természetes alapanyagból készült ágyneműkre nem fontos huzatot tenni, jobban kifejtik pozitív hatásukat, ha közvetlenül érintkeznek a bőrrel. Ha használunk huzatot, akkor 2-3 évente, ha nem használunk, akkor elég 5-10 évente kimosni az ágyneműt. Ugyanis ezek az anyagok öntisztítók, a kellemetlen szagok hamar elpárolognak belőle.

– A párna a nyaki idegdúcokat támassza meg, ne a teljes hátgerincet. Tehát kisebb párnát érdemes használni, esetleg a hát megtámasztásához, vagy a két térdünk közé is tehetünk párnát.

– Egész éjjel legyünk betakarózva, ellenkező esetben könnyen megfázhat a derekunk, ami később ízületi problémákhoz vezethet. Egész éjszaka állandó hőmérsékletben legyen a test, a 23 Celsius fok az ideális hőmérséklet.

– Az ágyra terített energetizált mágneses ágybetétek használata is ajánlott. Ettől jobb lesz a vérkeringésünk az éjszaka folyamán, sokkal jobb energiaszinten tud a test regenerálódni. Vannak már olyan mágneses ágybetétek, amikbe ezüstszálat is szőnek, így antibakterizáló hatása is van.

– A hálószobát lehetőleg csak alvásra használjuk, ne legyen bent tévé, számítógép vagy például szobabicikli. Emellett a rendetlenség is elvonja a figyelmet a nyugodt és pihentető alvástól. Kerüljük a tűzpiros ágyneműt vagy hálószoba falakat, inkább a nyugodt, pasztellszíneket preferáljuk, mint például a nugátbarnát, antracit szürkét vagy olivazöldet.

A teljes beszélgetést, amiben még több praktikáról esik szó, itt meghallgathatják. A riporter Oláh Andrea.