A papírformának megfelelően folytatta a kamatemeléseket a FED. Az amerikai jegybank szerepét betöltő intézet a 2-2,25 százalék közötti sávba tolta az irányadó ráta szintjét. Az ING vállalati treasury üzletkötője szerint az Egyesült Államok monetáris politikája a szigorítási pálya második szakaszába lépett. Az elsőben meg kellett teremteni a szigorítás feltételeit, meg kellett változtatni a monetáris politikáról való gondolkodást. A mostani, második fázisban a kamatemeléseké a főszerep, „idén még egy, jövőre három, és utána is egy vagy két kamatemelés következhet, ez a tervezet optimális esetben”- mondta el Kolba Miklós.

Az elemző szerint az egyensúlyi kamatszint picivel az infláció fölött, 3 százalék körül lehet. A kamatemelések mellett a FED felgyorsíthatja a mérlegfőösszeg csökkentésének ütemét is. Eddig havi 10 milliárd dollárral faragták le a körülbelül 4500 milliárd dollárnyi állampapír állományukat. Összességében az egyensúlyi kamatszint, a 3-3,2 százalék körüli sávba tolt irányadó ráta 2019 végére vagy 2020 elejére érhető el.

Jerome Powell FED elnök beszédéből sokan az amerikai kormánnyal szembeni bírálatát emelték ki. Vagyis, hogy az Egyesült Államok hosszú távon fenntarthatatlan költségvetési pályán halad, és nem húzódhat el sokáig a kormányzati túlköltekezés. Kolba Miklós szerint viszont a beszédben inkább az volt a legérdekesebb, ami el sem hangzott: kimaradt ugyanis a ”támogató” jelző. Az ING elemzője szerint ez arra utal, hogy félúton lehet az amerikai monetáris politika a szigorítási ciklusban, egy váratlan piaci turbulencia esetén pedig akár ki is maradhat egy-egy kamatemelés. Persze csak úgy, hogy ne okozzon pánikot a piacon.

A befektetők szempontjából mindenképp késésben van Európa az Egyesült Államokkal szemben a kamatemeléseket illetően. A 10 éves amerikai államkötvények ugyanis már tartósan 3 százalék fölötti kamatozással érhetők el a piacon. Sokkal jobb üzletnek tűnik tehát amerikai, és nem európai kötvényt vásárolni a befektetőknek. „Ugyanakkor, ha egységes piacként tekintünk Európára, akkor rengeteg a kérdés a britektől kezdve az olaszokon át a többi dél-európai országig”- mondta el Kolba Miklós. Az elemző szerint a környezet rákényszerítheti persze az Európai Központi Bankot a minél korábbi kamatemelésre, de inkább a jövő nyári időpont tűnik most reális forgatókönyvnek.

Törökország megnyugodott, Olaszországban forr a levegő

Európában végignézve, a török helyzet most kicsit a nyugvópontjára ért, a legutóbbi drasztikus kamatemelés megnyugtatta a piacokat. Október 12-én pedig az Egyesült Államok és Törökország között fennálló politikai feszültségek is enyhülhetnek, mivel egy független bíróság határozhat az Erdogan elleni puccs miatt letartóztatott, majd házi őrizetbe vett Andrew Brunson észak-karolinai lelkipásztor szabadon engedéséről. A török enyhülés a magyar fizetőeszközre is pozitívan hatott, a mostani 324 körüli középárfolyam az euróval szemben megfelel az 50 napos mozgóátlagnak. A 100 napos átlag ennél másfél forinttal lejjebb van, „az viszont nem valószínű, hogy a közeljövőben tesztelné a forint a 320-as szintet az euróval szemben”- tette hozzá Kolba Miklós.

Európában most talán Olaszországban a legizgalmasabb a helyzet. Az olasz kormány ugyanis az unió által elvárt 3 százalékos államháztartási hiány fölött tervezné a jövő évi büdzsét, a szociális juttatások mellett például infrastruktúrafejlesztésre is óriási pénzeket költenének el. Ebben hivatkozási alapot adhat nekik a genovai hídbaleset. A másik oldalon viszont az olasz államadósság elszabadult, az olasz bankszektor is komoly gondokkal küzd, tehát az uniónak is van mire mutatnia, amikor szigorúbb költségvetést vár el. Kolba Miklós szerint hamarosan lesz megegyezés, az Európai Uniónak pláne mostanában azt a képet kell mutatnia, hogy a tagországok örömmel vesznek részt a közös európai projektben.

Immár két éve örökzöld témát jelent a Brexit Európában. A jelenlegi helyzetről csak annyit lehet tudni, hogy nem lehet tudni semmit sem- summázta a brit kilépési folyamat jelenlegi állapotát az ING elemzője. Két forgatókönyv létezik: a megállapodás nélküli kilépés, vagy a hard Brexit. Ez utóbbi esetben a kétéves átmeneti időszakban a közös Európai Uniós piac tagja maradna Nagy-Britannia, ami viszont értelmetlenné teszi Theresa May és Donald Trump tárgyalásait egy új szabadkereskedelmi egyezményről a két ország között. A szabadpiac tagjaként a britek ugyanis nem tárgyalhatnak érdemben ilyen kérdésekben más Európán kívüli országokkal. Kolba Miklós szerint a legújabb May-Trump találkozó is csak időhúzásnak volt jó.

A teljes beszélgetést itt hallgathatják meg, a riporter Nagy Károly.