Már évek óta velünk vannak Európában a mínuszos és nagyon alacsony szintű alapkamatok, az EKB éppen legutóbbi ülésén vágta az irányadó rátát mínusz 40 bázispontról mínusz 50 bázispontra, de a magyar alapkamat is nagyon hosszú ideje már 0,9 százalékon áll. Ez okozza azt is, hogy az államkötvények kamatai is mínuszban vannak jellemzően szinte minden lejáraton. Elég csak a fejlett nyugati országok államkötvényeire tekinteni.
A legjobb hosszú távú gazdasági indikátort a tízéves államkötvények jelentik, hiszen ezeket a papírokat nem csak az éppen aktuális keresleti-kínálati vagy éppen inflációs trendek befolyásolják. Ezért is szokták azt mondani a közgazdászok, hogy a tízéves államkötvény hozamának negatívba fordulása biztos előjele lehet egy gazdasági válságnak. A német például jelenleg mínusz 60 bázisponton áll.
Kevesebbet kapok vissza a pénzemből?
Való igaz, hogy önmagában a negatív kamat azt jelenti, hogy ha valaki befektet valamilyen eszközbe, akkor a lejáratkor kevesebb pénzt kap vissza, mint amit annak idején odaadott. Ez pedig tényleg nem hangzik túl jól. Ugyanakkor ha az intézményi szereplőket nézzük, akkor ők nem tehetik meg, hogy hazatalicskázzák a pénzt, nekik valahol parkoltatniuk kell azt, és ha ilyenek a kondíciók, akkor negatív kamatok mellett kell megtenniük- magyarázza Papp Gergely, az ING treasury értékesítési munkatársa.
A lakosság szempontjából nem jellemző, hogy megtakarításaik után kevesebb pénzt kapjanak vissza, általában a bankok nyelik le a pluszos és a mínuszos kamatok közötti különbözetet. Érdekesebb helyzet, hogyha egy cégnek vagy intézménynek negatív kamat mellett adnak hitelt. Nemrég például Svájcban fordult elő ez a helyzet.
Pro és kontra az alacsony kamatokkal szemben
Az biztosan kijelenthető, hogy a 2008-as válság utáni időszakban jó néhány közgazdasági alapelvet át kellett fogalmazni. Az alacsony kamatkörnyezet is nagymértékben megosztja a szakértőket. Az ellenzők szerint azért nagyon káros, mert túlzott fogyasztásra és eladósodásra ösztökéli a lakosságot, valamint a bankrendszert is legyengíti. Illetve eleve egy paradox helyzet, hogy akkor jár jól az állam, hogyha a gazdaság szereplői eladósodnak.
Másfelől viszont gazdasági növekedést és inflációt tudnak generálni az alacsony szinten lévő alapkamatok. Az európai jegybankok még mindig úgy vélik, hogy ez az egyetlen út az infláció felpörgetéséhez (bár erre éppen elég cáfolatot látunk, elég csak a már több mint egy évtizede az alacsony inflációval küzdő Japánra gondolni). A defláció ugyan látszólag jó a fogyasztóknak, hiszen olcsóbbak lesznek a termékek a boltokban, azonban a gazdaság szempontjából nagyon káros lehet, hiszen a fogyasztók jó eséllyel elhalasztják vásárlásaikat, mondván egy hónap vagy fél év múlva még olcsóbb lesz az adott termék.
A teljes beszélgetést itt hallgathatják meg. Papp Gergellyel, az ING treasury értékesítési munkatársával Nagy Károly beszélgetett.
- Reggeli Monitor - Papp Gergely
A beszélgetés második felében elsősorban a hazai kötvénypiaci trendekről és az ún. szuperállampapírról volt szó.
- Reggeli Monitor - Papp Gergely