Még mindig az ingatlanalap a trendi

A pénzügyi kultúra alacsony szintje

Temmel András, a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) főtitkára a Trend FM, a Nap vendége című műsorában azt mondta, hogy nemzetközi összevetésben, annyira nem látja drámainak a helyzetet. „Ha figyelembe vesszük azt a történelmi helyzetet, hogy Magyarországon 20-25 éve fejlődhet csak újra a pénzügyi kultúra, ahhoz képest sokat fejlődtek a dolgok idehaza. Annyira nem kritikus a helyzet, mert a felmérések szerint nem a sor végén kullogunk” – hangsúlyozta Temmel András.

A BAMOSZ főtitkára szerint csak részben iskolázottság kérdése a pénzügyi kultúra, mert van olyan, hogy tanult emberek sem fektetnek ebbe túlzottan nagy energiát. Temmel András úgy látja, hogy a megtakarítás és a pénzügyi tájékozódás a személyes hozzáálláson is múlik.

2013 óta rendezik meg a PénzSztár nevű rendezvényt a középiskolások számára. Ez Temmel András szerint azért is fontos, mert ez az a korosztály, amely leginkább fogékony a pénzügyi eszközök iránt. Aktívan vesznek részt az iskolások ebben a versenyben. A Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) főtitkára abban bízik, hogy az ehhez hasonló kezdeményezések is javítanak a lakosság általános pénzügyi felkészültségén.

Befektetési Alapok nagy változásai – szokatlan jelenségek

„Gyakorlatilag ott tartunk – ami merőben szokatlan jelenség a hazai befektetők számára –, hogy nemhogy kétszámjegyű hozamot nem tudnak produkálni az alapok, hanem sokszor már az is pozitívum, ha épp hozamot generálnak” – közölte Temmel András, a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének főtitkára. A befektetők egyre inkább fordulnak a magasabb kockázatú befektetési alapok felé, de továbbra is rendkívül népszerűek az ingatlanalapok.

Magyarország helye a kelet-közép-európai befektetési piacon

A BAMOSZ főtitkára szerint a magyar pénz- és befektetési piac fejlettnek számít a térségben, és néhány lépéssel sok ország előtt jár. Bár a piac méretéhez képest még mindig sok bank van Magyarországon, az alapkezelők száma az elmúlt 10-15 évben nem igazán változott. „Nagyjából 20-25 cég él meg a piacon. Nem is nagyon várom, hogy ez csökkenne. Ez elég jól lefedi a befektetői igényeket” – mondta Temmel András.

A Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének főtitkára úgy látja, hogy nyilvánvalóan van egy méretgazdaságossági szempont, vagyis egy bizonyos állománnyal már nem lehet megélni, de azért vannak olyan kis cégek, amelyek bizonyos területekre szakosodva még így is fenn tudják magukat tartani. „Nem is a piac mérete a korlátozott, hanem szabályozói nyomás van a szereplőkön. Új európai uniós direktívák születtek a pénzügyi válság hatására, ami egyre több működési költséget jelent a cégeknek, és ez kérdőjelezheti meg a kisebb cégek létét” – vázolta a helyzetet Temmel András.

A hazai alapkezelő vállalkozások jelenleg nagyjából 600 befektetési alapot kezel. A szomszédos Ausztriában 2000 befektetési alap van, vagyis a kínálat terén lenne még hova fejlődnie a magyar piacnak. Ez persze az adott piaci igényekhez is igazodik. Temmel András szerint az általános hozamszint csökkenés nagyon rányomja a bélyegét a magyar befektetési alapok piacára is. Általános tendencia most, hogy éppen ezért a befektetők kimondottan elindultak a kockázatosabb, nagyobb hozamot ígérő termékek felé. Nagyon sokáig az volt a jellemző, hogy minimum a kétharmada a kezelt vagyonnak az alacsony kockázatú alapokban volt. Ebben annyi a változás, hogy most 30-40 százaléka van már csak a pénzeknek a kevésbé kockázatos alapokban. A többi átment a kockázatosabba.

A részvényalap Magyarországon továbbra is nagyon alacsony, mindössze 5-6 százalékos arányt képvisel, ezzel szemben az európai átlag a 40 százalékot teszi ki.

Gazdasági növekedés hatása a befektetési alapokra

Az elmúlt évek gazdasági növekedésének hatása meglátszik a befektetési alapokban kezelt vagyon növekedésén is. Gyakorlatilag párhuzamosan növekedett a GDP illetve az alapkezelői vagyon mértéke.

Stabil az alapkezelők gazdasági helyzete. A cégek profittermelő képessége megfelelő. Temmel András szerint 10-20 milliárd forint fölötti az a határ, amely felett érdemes alapkezelői tevékenységet folytatni. Nem mindegy az sem a cégek gazdálkodásában, hogy mekkora az elérhető hozamszint. Mivel most alacsony, ezért kifeszítettebb a cégek gazdálkodása. Amíg 10-20 százalékos hozamokat lehetett produkálni a piacon, addig az alapkezelők 2-3 százalékos hozamkezelési díjakat is felszámolhattak. Mivel azonban most már a 2-3 százalékos hozamszinteknek is nagyon örülni kell ezért nem meglepő, hogy az alapkezelői díjak is csökkennek. Ez viszont Temmel András szerint nem fogja fenyegetni az alapkezelők nyereséges gazdálkodását.

A válság előtt 3 ezer milliárd forint volt a kezelt vagyon. Most 6 ezer milliárd forint körül van a magyar alapokban kezelt vagyon, ennek nagyjából kétharmada a lakossági megtakarítás, egyharmada pedig intézményi szereplőké.

Szabályozott Ingatlanbefektetési Társaságok

Ezek zártvégű konstrukciók lesznek. Tehát, aki egyszer beteszi ide a pénzét, az a másodlagos piacon, tőzsdén keresztül tudja majd a befektetését értékesíteni. Temmel András szerint ez némileg csökkenti majd a lakossági befektetők számára az ingatlanalapok népszerűségét. Ebből a szempontból a nyíltvégű alapok kedvezőbbek, mert a befektetők hamarabb a pénzükhöz tudnak jutni.

A Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének főtitkára szerint a Szabályozott Ingatlanbefektetési Társaságoknak lesz létjogosultsága, de inkább az intézményi befektetők számára. A pénzhez ugyanis csak az osztalékfizetéskor lehet hozzájutni. Vannak olyan ingatlanbefektetések, amelyeknél a megtérülés miatt teljesen érthető ez a konstrukció, de főleg az intézményi befektetők képesek hosszabb távra tervezni. A magánemberek jellemzően rövidebb távokban gondolkodnak – vázolta a piac várható alakulását Temmel András.

Vegyes alapok és devizaalapok

Ez néhány évvel ezelőtt egy nem létező kategória volt a magyar befektetési piacon. A hozamcsökkenés miatt azonban ezek az alapok a helyzet nyertesei lettek. Idehaza ugyanis kizárólag részvényalapba még kevés befektető mer belevágni, de a vegyes alapok pont arra lettek kitalálva, hogy támaszt adjanak az óvatosabb befektetőknek. Ezek a konstrukciók kötvényalapú és részvényalapú befektetéseket egyaránt tartalmaznak. Idehaza a devizaalapok továbbra sem népszerűek, annak ellenére sem, hogy többszázezer magyar dolgozik külföldön. Az ilyen típusú, külföldről hazautalt pénzek nem jelennek meg számottevően a magyar befektetési piacon.

Állampapírok vs. Befektetési Alapok

Alapvető hatással van a befektetési piacra az, hogy milyen feltételekkel értékesíti a hazai állampapírokat az Államadósság Kezelő Központ. Ez Temmel András szerint nemcsak a hozamszint miatt van így, hanem azért is, mert az állampapír forgalmazóknak az sem mindegy, hogy milyen jutalékot fizetnek számukra.

A BAMOSZ főtitkára szerint érdemes lenne elgondolkodni azon az államadósság finanszírozási kockázaton, hogy mennyire jó az, hogy egyre nagyobb a lakossági szereplők aránya, és egyre rövidebb távokra fektetnek be.

Temmel András szerint egyértelműen pozitív, hogy a belföldi államadósság nagy részét hazai szereplők finanszírozzák. Azon viszont lehet vitatkozni, hogy ennek a megvalósítási formája mennyire költséghatékony, és mennyire megfelelő így. Egy intézményi szereplő ugyanis általában hosszabbtávra, több évben gondolkodik, míg egy lakossági szereplő általában pár hónapban, vagy csak 1-2 évben.

„Amíg a költségvetés ennyire stabil, addig nem kell félni attól, hogy a lakosság elfordul az állampapírtól” – értékelte a helyzetet Temmel András, bár szerinte szerencsésebb volna, ha bővebb lenne az állampapír-piaci választék. A BAMOSZ főtitkára szerint a befektetési piac jövőre is kiegyensúlyozott maradhat, alapvetően semmilyen drámai változást nem várnak.