A nem kifejezetten energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások is részesülhetnek adókedvezményben, ha valóban energiahatékonyság-növekedéssel járnak. A részletszabályokat tartalmazó, frissen megjelent kormányrendelet a maximum 15 millió euróig terjedő adókedvezményt energetikai audithoz köti – áll a MAZARS legfrissebb összefoglalójában. Az energiahatékonyságot javító, költségként elszámolható berendezések minimális üzemeltetési időszaka 5 év. A szabályozás hiányossága, hogy a napelemes áramtermelésre nem terjed ki.

Sok volt a bizonytalanság az energiahatékonysági beruházások adókedvezménye körül, hiába rendelkezett a legfontosabb szabályokról a Tao. törvény az év eleje óta, a részletes szabályozás hiánya miatt sok adózó kivárt a beruházási döntésével. Az eddig is tudott volt, hogy adókedvezmény igényelhető energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén. Egy júliusi kormányrendelet {176/2017. (VII. 4.) Korm. rendelet} azonban végre tisztázza a kedvezmény igénybevételének részletszabályait is. A rendelet az adókedvezmény igénylésének, igénybevételének, az energiahatékonyság igazolásának, illetőleg az adózók adatszolgáltatási kötelezettségének szabályait írja le.

Az adókedvezmény mértéke a beruházás elszámolható költségének 30%-áig, középvállalkozások esetén 40%-ig, illetve kisvállalkozások esetén akár 50%-áig is terjedhet, de legfeljebb 15 millió euró lehet.

„Mindez azt jelenti, – fűzte hozzá dr. H. Nagy Dániel, a MAZARS szenior adómenedzsere – hogy az adókedvezménnyel együtt a beruházásunk a korábbiakhoz képest akár már feleannyi idő alatt is megtérülhet, hosszabb távon pedig fix költségcsökkenést eredményez, és ez végső soron versenyelőnyt is jelent.”

Jó hír az is, hogy a jogszabály tágan értelmezi a beruházások körét és célját: az energiahatékonyság nem csak elkülönült energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokra, hanem beruházásrészekre is értelmezhető. Az energiahatékonysághoz kapcsolódóan elkülönített, jelen értékre vetített beruházási összeg más adókedvezmény keretére azonban nem érvényesíthető.

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolását energetikai auditor vagy auditáló szervezet állítja ki. Feltétel azonban, hogy az auditornak szerepelnie kell a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által vezetett névjegyzékben.

A beruházás megkezdése előtt az energetikai auditáló szervezet felméri az energiafogyasztási adatokat és becslést készít a tervezett beruházáshoz kapcsolódó megtakarítási lehetőségekről. A beruházás befejezését követően átfogó energetikai auditot készít az elért energiamegtakarításról. Ha olyan beruházásról van szó, amely már a kormányrendelet hatályba lépése előtt megkezdődött, elegendő, ha az auditor az előzetes becslést az adókedvezmény bevallását megelőzően megteszi.

„Hangsúlyozni kell, – tette hozzá H. Nagy Dániel – hogy a jogszabályok nem írnak elő minimumkövetelményeket a hatékonyság javulásával összefüggésben. Azaz bármilyen mértékű igazolt energiamegtakarítás esetén igénybe vehető a kedvezmény.”

A beruházások célja ugyanakkor a valós energiahatékonyság-növekedés – ezt vizsgálja az energetikai auditor is.

Elszámolható költség kizárólag a megújuló energiaforrásból a saját fűtési, hűtési és ipari hőtermelési célra energiát előállító, villamos energia-termelésre nem képes, saját tevékenységet szolgáló berendezés bekerülési értéke lehet (pl.: az elektromos - szondás, talajvizes, levegős - hőszivattyú; gázmotoros hőszivattyú; napkollektor; saját hulladékból származó biogázt és biomasszát hasznosító berendezés).

Az adókedvezmény keretében nem elszámolható költség a villamos energiáról szóló törvény szerinti megújuló energiaforrásból villamos energia termelésére alkalmas bármely energiatermelő berendezés beruházási költsége. A napelemes áramtermelés tehát nem támogatott.

A kormányrendelet a fentiek mellett új feltételeket is szab az adókedvezmény igénybe vételéhez. Azt már a Tao. törvény is előírta, hogy a kötelező üzemeltetési időszak 5 év. Ugyanakkor az is fontos, hogy ebben az időszakban, illetve az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig az adózó ellen az adóhatóság végrehajtást nem indíthat, illetve az adóhatóság a társaságot be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt mulasztási bírsággal sem sújthatja.

A kormányrendelet tisztázta tehát az adókedvezmény feltételeit, a többi a beruházókon múlik.