Egy csokorba szedtük az elmúlt hetek fontosabb eseményeit Moszkva és Kijev kapcsolatában, amelyre a stúdióbeszélgetés épült:

Tavasszal publikálták Ukrajna 2017-es évére vonatkozó gazdasági adatait, amelyekből kiderül, hogy a rendezetlen konfliktushelyzet ellenére Oroszország és Ukrajna gazdasági kapcsolatai javuló irányban indultak el, és 27,4 százalékot növekedett a két ország külkereskedelme. Volt is honnan visszajönni, mert 2014 után a felére csökkent a Moszkva és Kijev közötti kereskedelmi forgalom: 2014-ben (a csökkenés évében) még 22,5 milliárd dollárt tett ki Ukrajna Oroszország felé történő export-import forgalma, 2017-ben 11,1 milliárd dollárt. Oroszország még így is Ukrajna legfontosabb kereskedelmi partnere, 12 százalékkal részesül Ukrajna külkereskedelmi forgalmából. Az Európai Unió is növelte a részesedését, jelenleg 41,3 százalékkal részesülnek az Európai Unió országai Ukrajna külkereskedelméből. Ukrajna legfontosabb kereskedelmi partnerei a 2017-es év adatai alapján: Oroszország (12 százalékos részesedés), Kína (8,3 százalékos részesedés), Németország (7,8%), Lengyelország (6,7%), Belarusz (4,7%), Olaszország (4,4%), Törökország (4,1%), USA (3,6%), India (3%) és Magyarország (2,7%). Az Egyesült Államok 58,6 százalékkal növelte 2017-ben külkereskedelmi forgalmát Ukrajnával.

Május utolsó napjaiban a Malaysian Airlines MH17-es járatának a tragédiáját vizsgáló hivatalos vizsgálóbizottsága egy hivatalos jelentést tett közzé, amelyben egyértelműen megállapították, hogy a repülőgép lelövéséért egy BUK légvédelmi rakéta tehető felelőssé, amelynek a szállító egysége Oroszországból, a Kurszknál állomásozó 53.-as rakétavédelmi egységgel érkezett a szakadárok által kontrollált kelet-ukrajnai területre. A jelentés publikációja után több ország is hivatalosan megvádolta Oroszországot, és arra szólították fel, hogy ismerjék el a részességük tragédiában.

Fontos megemlíteni azt is, hogy Kelet-Ukrajnában továbbra is változatos intenzitással folynak harcok, annak ellenére, hogy a nyugati média már alig beszél róla. A Minszki Egyezmények betartása – és betartatása – elvesztette minden időbeliségét, és bár minden fél egyetért, hogy a Minszki Egyezményeknek kell kiindulópontnak szolgálnia a rendezésben, de az elmúlt években nem sikerült előrehaladni az ügyben. Közben felmerült az is, hogy esetlegesen ENSZ békefenntartók érkezzenek a térségbe – vagy legalábbis olyan békefenntartók, akik az EBESZ misszió biztonságát garantálnák.

Május 15-én Vlagyimir Putyin személyesen adta át a Krími-félszigetet Oroszországgal összekötő Kercsi-szorosi hidat – hivatalos új nevén Krími hidat – és ezzel véglegesedett az a folyamat, amely a Krím 2014-es orosz megszállásától indult és a félsziget orosz integrációját célozta meg. Így Krím-félsziget elszigetelődése megszűnt, a 4 milliárd dollárból rekord idő alatt felépített 19 km-es híddal megvalósult a félsziget Oroszországhoz rendelése és integrációja, ami egyre lehetetlenebbé teszi Krím potenciális jövőbeli reintegrációját Ukrajnával. Úgy tűnik, hogy a terület visszaszerzésére belátható időn belül Ukrajnának nem igen lesz lehetősége.